Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.
Irományszámok - 1927-79. Törvényjavaslat az ingójelzálogjogról
30 79. szám. járuló ingójelzálogjoghitel pusztán bejegyzési elsőbbség alapján megelőzné és esetleg a kielégítési alaptól megfoszthatná a nagyobb jelentőségű anyagra szerzett jelzálogjog hitelezőjét. 26. §. Megfelel a jelzálogjogról szóló törvényjavaslat 31. §-a 1. és 2. bekezdésének. 5. Az ingó jelzálogi fedését biztonsága. A törvényjavaslat 1. §-a az ingójelzálogjog főjellemvonásaként kiemeli, hogy a zálogtárgy az elzálogosító birtokában marad; egyúttal megjelöli a zálog kézrŐl-kézre adása helyébe lépő magánjogi biztosítékok két csoportját, t. i. a jelzálogkönyvi bejegyzést ós az elzálogosító rendelkezési jogának korlátozását. A 27—35. §-ok a jelzálogos követelés fedezetének utóbb említett biztosítékáról rendelkeznek.' 27. §. E §. azt a magatartást határozza meg, a melyet az elzálogosító a jelzálogos követelés fedezetének megóvása érdekében a törvénynél fogva követni köteles. Természetes, hogy az elzálogosító ezenfelül az 32. §. értelmében köthető szerződési megállapodásokhoz is kötve van. 28. §. E §. arról szól, hogy az elzálogosító a birtokában maradó jelzálogtárggyal mikép rendelkezhetik. A javaslat az elzálogosítónak megengedi, hogy a zálogtárggyal általában mindazt megtehesse, amit a rendes gazdálkodás szabályai megkívánnak, de ami a hitelezőnek sérelmet nem okoz. Az ingójelzálogjog dologi jellege tűnik ki abból a rendelkezésből, hogy a zálogtárgy a záloghitelező beleegyezése nélkül csak az ingójelzálogjoggal terhelten idegeníthető el. Az állandó elhelyezés megváltoztatásának tilalma pótolni törekszik azt a célt, amit eddig a zálognak kézről-kézre átadása szolgált, t. i. a hitelező biztosítását. A második bekezdés szerint, ha a zálogtárgy dologösszeség, akkor tágabb az elzálogosítónak rendelkezési joga ; ez abból folyik, hogy a dologösszeség fenntartása és kezelése a rendes gazdálkodás szabályai szerint is tágabb rendelkezési jogot igényelnek. Nemcsak az elzálogosító érdekében, hanem a jelzálogos fedezet biztonságának megóvása érdekében is szükséges például az, hogy a haszonbérlet több évi tartamára ingójelzálogul lekötött gazdasági felszerelésnek vagy állatállománynak egyes tárgyait avulás, romlás, elöregedés stb. eseteiben olyan mennyiségű ós értékű más tárgyakra cseréljék ki, mint amilyeneket a zálogszerződés szerint jelzálogi biztosítékul lekötöttek. A 30. és a 35. § rendelkezéseiből következik, hogy a dologösszeségnek bizonyos keretek között — akár kicserélés útján — való fenntartása az elzálogosítónak kötelessége is. A dologösszes éget alkotó dolgok kicserélése a rendes gazdálkodás szerint a selejtes dolgok eladása vagy elhasználása és más tárgyak újratermelése (tenyésztése) vagy vétele útján történik, ehhez képest meg kell engedni, hogy az elzálogosító a dologösszeséghez tartozó egyes dolgokat a záloghitelező megkérdezése és beleegyezése nélkül is elidegeníthesse. Ilyen mértékű rendelkezési jog nem illeti meg az egyedileg elzálogosított dolog tulajdonosát. De minden esetben visszanyeri az elzálogosító a zálogtárgy felett szabad rendelkezési jogát, ha a zálogtárgy becsértékét vagy az ennél rendszerint kisebb jelzálogi követelés össszegét járulékaival együtt megfizeti vagy fizetés erejével ható letétbe helyezi. Ilykép az adós rendelkezési joga, amelyre annak elháríthatatlanul szüksége van, biztosítva van anélkül, hogy a hitelezőt ebből sérelem érhetné.
