Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-79. Törvényjavaslat az ingójelzálogjogról

79. szám. 23 országos jogászgyűlós). Az érdekkörök kívánságához képest a háború alatt folytak is az igazságügyminisztériumban ilyen irányú törvényelőkészítő munkálatok, elsősorban a mezőgazdasági hitel előmozdítása érdekében. A háború után, amikor mind a hitelezési, mind a termelési forgótőke erősen megcsappant, közgazdasági köreink nagyobb erővel sürgették az ingójelzálogjog meghonosítását s ez ma a gazdasági érdekeltségek többségének határozott kívánsága. V. Az ingójelzálogjog megvalósítását sürgető érdekek teljesítése előtt számot kellett vetni a megvalósítás nehézségeivel. Azt a kívánalmat, hogy az adós a birtokában maradó zálogtárgy használatában lehetőleg ne korlátoztassék, összhangba kellett hozni azzal, hogy a zálogtárgy a hitelezőnek dologi jellegű biztosítékot nyújtson és hogy e mellett sérelmet ne szenvedjenek jóhiszemű harmadik személyek és korábbi dologi jogosultak. Az ingójelzálogjog nem nyújt fizikai védelmet a zálogjoggal terhelt dolgok forgalombahozatala ellen ; ez azonban a forgalom biztonságának szempontjából nem okoz aggodalmat akkor, ha az ingójelzálogjog mellett is épségben marad mai jogunknak az az elve, hogy a jóhiszemű harmadik személy zálogmentes tulajdont szerez. A jóhiszemű harmadik személyek védelmének fenntartása esetében viszont veszélyeztetettnek látszik a hitelező biztonsága. Ámde az, hogy a hitelező biztonságban van-e vagy nincs, csak a hitelező érdekét érinti, szükségtelen azért korlátozni a hitelezőt abban, hogy a puszta személyi biztosítás mellett m egállap odhassék adósával az ingójelzálogjog alapításában is. Hiszen a jog a hitelezőt abban sem korlátozza, hogy pusztán személyi hitelt engedjen és a gyakorlatban már eddig is gyakran megtette a hitelező, hogy a felsorolt színleges ügyletek útján keresett a személyi hitelnél nagyobb biztonságot. A színleges ügyletek érvényesíthetősége azonban mindig bizonytalan, s ilyen ügyletektől a szolid hitelezők tartózkodnak. A színleges ügyletek nem alkalmasak arra, hogy a hitelező külön jogát a jog által védett jóhiszemű forgalommal szemben felismerhetővé tegyék, s a harmadik személyek jóhiszeműségét megtörjék, mert a színlelt ügyletek a forgalmi erkölcs szempontjából kifogásolhatók. A színleges ügyletek a hitelezőnek alig szereztek a személyi hitelnél nagvobb biztonságot, s ehhez képest nem szolgálhattak a hitelfeltételek „enyhítésére sem. Ezek szerint a hitelezőnek és az adósnak közös érdeke, a jóhiszemű forgalomra pedig közömbös oly intézmény meghonosítása, amely módot nyújt a puszta személyi hitelnek nyilvános garanciákkal erősítésére oly esetekben is, amikor a kézizálogügyletet fizikai akadályai vagy gyakorlati nehézsége miatt nem lehet vagy nem célszerű alkalmazni. Ezek a megfontolások érvényesülnek az ingójelzálogjogról szóló törvényjavaslatban, amely a külföldi példáknak, valamint a gyakorlati és elméleti kívánalmaknak gondos mórlegelésévei igyekszik összhangzásba hozni a felek érdekét és harmadik személyeknek jóhiszeműen szerzett jogait.