Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.
Irományszámok - 1927-79. Törvényjavaslat az ingójelzálogjogról
8 79. szám. és minőségű gabonának vagy más terménynek pénzbeli egyenértékében meg kell határozni a követelést, amelynek a jelzálogjog biztosítására szolgál. Ha a jelzálogjoggal biztosított követelés kamatozó, vagy ha a tőkén felül egyéb mellékszolgáltatás van kikötve, a kamatot vagy a más mellékszolgáltatást százalékszerűen vagy egyébként határozottan fel kell tüntetni. A követelés egyéb közelebbi meghatározásai tekintetében a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra lehet utalni. Ha a jelzálogjog oly hitelintézet kölcsönkövetelésének biztosítására szolgál, amelynek alapszabályait törvény állapítja vagy erősíti meg, a bejegyzésben elegendő az alapszabályokra utalni azoknak a mellékszolgáltatásoknak megjelölése végett, amelyek a kamaton felül alapszabályszerűen járnak 52. §. Ingójelzálogjogot a 20. § korlátai között oly követelés biztosítására, amely hitelviszonyból vagy haszonbérleti jogviszonyból származhatik, akként is lehet alapítani, hogy a követelés összegszerű megállapítása nélkül csak azt a legmagasabb összeget — a keretet — határozzák meg, amelynek erejéig a zálogtárgy a hitelezőnek felel (keretbiztosítéki ingójelzálogjog). Ilyen jelzálogjog bejegyzése esetében a követelésnek bármilyen jogalapon járó kamatáért és egyéb mellékszolgáltatásért, hacsak biztosításukra ingójelzálogjog külön nincs bejegyezve, az ingójelzálog csak anynyiban felel, amennyiben a követelés e járulékaival együtt a bejegyzett keretet meg nem haladja. A keretbiztosítóki ingójelzálogjogot másra nem lehet átruházni. Ha a hitelező a biztosított jogviszonyból eredő követelését másra átruházza, a keretbiztosítéki ingójelzálogjog nem száll át az új hitelezőre. Ha azonban a hitelező személyében az ingatlan tulajdonának átruházásával áll be változás úgy, hogy az új tulajdonos belép az ingójelzálogjoggal biztosított jogviszonyba, a keretbiztosi téki ingójelzálogjog is átszáll reá akként, hogy az ő javára mindazokat a követeléseket biztosítja, amelyek a biztosított jogviszonyból a tulajdonváltozás után keletkeznek vagy amelyek ezelőtt a korábbi tulajdonos javára keletkeztek ugyan, de az új tulajdonosra átruházás útján vagy egyéb alapon szintén átszállottak. 53. §. Az ingó jelzálogjog bejegyzésében meg kell jelölni a zálogul lekötött tárgyakat is. Ha az ingójelzálog jog tárgya több egyes dolog vagy dologösszeség, a bejegyzésben a tárgyak részletes felsorolása he±yett elegendő a tárgyak általános megjelölése s egyebekben a jelzálogjogot megalapító okiratra lehet utalni. 54. §. A jelzálogjog bejegyzéséhez szükséges, hogy a felek a kórvény mellett a községi elöljáróságnak vagy a gazdasági felügyelőségnek vagy az erdészeti hatóságnak hivatalos bizonyítványával vagy közjegyzői okirattal vagy bírósági végrehajtó jegyzőkönyvével tanúsítsák a zálogtárgyak meglétét és birtoklását, őrzésüknek helyét és módját, becsértéküket, valamint azokat az adatokat, amelyek a végrehajtás alá vonhatóságuk megállapítása végett szükségesek. Az ingójelzálogjog bejegyzését csak akkor lehet elrendelni, ha a kérvényt az előbbi bekezdésben említett irat keltének napjától számított tizenöt nap alatt nyújtották be vagy adták postára. 55. §. Ha a zálogtárgy helyébe vétel, csere, átalakítás következtében vagy egyéb okból más dolog lép és az eredeti zálogtárgyra szerzett ingójelzálog jog kiterjed az eredeti zálogtárgy helyébe lépő dologra is, ezt a
