Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-79. Törvényjavaslat az ingójelzálogjogról

79. szám. 9 változást a jelzálogkönyvbe bejegyzés végett be kell jelenteni. A változás joghatálya azonban akkor is bekövetkezik, ha a változást a jel zálogkönyvbe bejegyzés végett be nem jelentették. 56. §. Az ingójelzálog]og jelzálogkönyvi bejegyzése azt a vélelmet alapítja meg, hogy a bejegyzett jog a jelzálogkönyv szerint jogosultat megilleti. A jelzálogkönyvbe bejegyzett jog törlése esetében az a vélelem, hogy a törölt jog nem áll fenn. A vélelem az ingójelzálogból való kielégítés tekintetében kiterjed a jelzálogjoggal biztosított követelésre is, kivéve a keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított követeléseket. 57. §. Aki a jelzálogkönyvben bízva, a jelzálogjogot jogügylettel jóhiszeműen megszerzi, annak javára a jelzálogkönyv tartalmát helytelensége esetében is helyesnek kell tekinteni, kivéve, ha a jelzálogkönyvben a szerzés idejében törlési vagy kiigazítási per van feljegyezve, vagy ha a szerzés ingyenes. 58. §. Ha az elzálogosító az ingójelzálogjoggal terhelt dolog tulajdonát rendelkező jogának korlátozása ellenére másra átruházza, a jelzálogjogot az új tulajdonos ellen is lehet érvényesíteni, ha a szerzéskor rosszhiszeműen volt, vagyis ha tudta vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudta, hogy a dolgot ingójelzálogjog terheli, vagy pedig ha szerzése ingyenes volt. Súlyos gondatlanság miatt rosszhiszeműnek kelltekinteni különösen azt, aki egész élő és holt felszerelést, valamely jószágnak egész függő termését vagy valamely iparosnak vagy kereskedőnek egész elkülönített raktári anyag- vagy árukészletét szerzi meg , anélkül,hogy az ingójelzálogkönyvet megtekintette volna. Úgyszintén rosszhiszeműnek kell tekinteni azt is, aki ily dologösszeségből olyan egyes dolgot szerez meg, amelyről tudja, hogy Képv. iromány. 1927—1932. III. kötet. a dologösszeségből nem a rendes gazdálkodás szabályai szerint idegenítették el. A jelzálogkönyv megtekintésének elmulasztása egyébként egymagában nem elegendő a szerzés rosszhiszeműségének megállapítására. Rosszhiszemű szerző az is, aki oly dolgot szerez, amelyen az elzálogosítás a szerzéskor felismerhető külső jeggyel fel van tüntetve, vagy olyan állatot szerez, amelynek járlatán az elzálogosítás fel van jegyezve. 59. §. Ha a zálogtárgy tulajdonosának személyében utóbb változás áll be és a jelzálogjogot az új tulajdonos ellen is lehet érvényesíteni, az új tulajdonos a jelzálogjog vagy a követelés tekintetében őt saját személyében megillető kifogásokon és beszámítási jogon felül mindazokat a kifogásokat és beszámításokat érvényesítheti, amelyeket a volt tulajdonos érvényesíthet. Nem veszti el e jogát azzal, hogy a volt tulajdonos a jelzálogjog megalapítása után lemondott a kifogásról vagy a beszámításról. Ha a volt tulajdonos meghalt, az új tulajdonos nem hivatkozhatik arra, hogy a volt tulajdonos örököse a hagyaték elégtelensége miatt megtagadhatja a teljesítést. 60. §. Ha az ingójelzálogos követelést a hitelező átruházta és a követelést az új hitelező érvényesíti, a tulajdonos az új jelzálogos hitelezővel szemben megteheti mindazokat a kifogásokat ós érvényesítheti mindazokat a beszámításokat is, amelyek őt a közte és a volt jelzálogos hitelező közötti jogviszonynál fogva az ingójelzálogjog vagy a követelés tekintetében megilletik. * 61. §. Azokat a kifogásokat és beszámításokat, amelyek az előző §-ok szerint. a tulajdonost a hitelezővel szemben megilletik, csak a jelzálogkönyvi bejegyzés hatályának és a jóhiszemű szerzés védelmének szabályaiból (56-58. §.) folyó korlátok között lehet érvényesíteni. 2