Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-112. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése a képviselőházhoz az államot a Magyar Nemzeti Bankkal szemben terhelő adósságnak részbeni törlesztése tárgyában a Magyar Nemzeti Bankkal kötött egyezményről

158 112 szám fog veretni, úgy az ebből származó pénzverési nyereség összege körülbelül 45,450.000 pengőre fog rúgni. 2. A m. kir. állami jegy intézet felszámolásából eredő, a Magyar Nem­zeti Bankkal szemben fennálló állami követelés, amelynek összege a szóban­forgó egyezmény megkötésének idején 256,307,745.614 K-át (20,504.619 P 65 f-t) tett ki. 3. A magyar államkincstárt az Osztrák-Magyar Bank felszámolásából megillető összegek, amelyek a Magyar Nemzeti Banknál követelésekben, devizákban és valutákban rendelkezésre állnak, továbbá azok az összegek, amelyek ugyancsak az Osztrák-Magyar Bank felszámolásából az államnak jutott arany ellenében az államkincstár által jegyzett Magyar Nemzeti Bank­részvények értékesítéséből befolynak, levonva ezekből azokat az összegeket, amelyek a magyar államkincstárnak abból a kötelezettségéből erednek, amely szerint az Osztrák Magyar Banknak a volt szövetséges és társult hatalmak által saját területükön lefoglalt és felszámoló hivatalaik által magyar honosok tarto­zásainak rendezésére fordított követelései értékét az Osztrák-Magyar Bank felszámolási tömegének illetőleg a felszámolásban részes utódállamoknak megtéríteni tartozik. Az Osztrák-Magyar Bank felszámolásából ilykép 90,869 956.425 K (7,269.596 P 51 f) készpénz és 66.204 darab — együttesen 6,620.400 arany­korona (7,669.975 P 04 f) össznévórtéket képviselő — részvény állt rendel­kezésre az egyezmény megkötésének idején. A m. kir. állami jegyintézet felszámolásából eredő 256,307.745.614 K, valamint az Osztrák-Magyar Bank felszámolásából rendelkezésre álló ösz­szegből kihasított 62,279,754.386 K összesen tehát 318.587,500.000 K (22 millió aranykorona) a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank között 1925. március 31-én létrejött megállapodás értelmében a hosszú lejáratú mező­gazdasági hitelek állami támogatása céljaira vétetvén átmenetileg igénybe, ezen összeg — az egész összegnek legalább 1 /4 :-êt kitevő négy évi részletben — 1929. évi december 31-ig bezárólag lesz a Magyar Nemzeti Banknak visszafizetendő. Az Osztrák-Magyar Bank ' felszámolásából a mezőgazdasági hitel céljaira átmenetileg igénybevett fentemlített összegen felül fennmaradt 28.590,202.039 K az egyezmény megkötése után azonnal az adósság törlesz­tésére használtatott fel, míg az államkincstár tulajdonában levő Nemzeti Banki részvények ellenértéke a részvények eladásának mórvében és időpont­jában fordíttatik erre a rendeltetésre. Ugyanerre a célra fordíttatik a még a kincstár tulajdonában lévő részvények szelvényjövédelme is. 4. Az a 162.178,526.389 K (12,974.282 K 11 f ) összeg, amely a m. kir. állami jegyintézettől a Magyar Nemzeti Bank által át nem vett és a Pénz­intézeti Központnak átadott váltók, lombard-kölcsönkövetelések és beváltatlan államadóssági kötvényszelvényekből ered és amely összeget a Pénzintézeti Köz­pont 1927. évi július hó 1-től kezdődő tíz évi egyenlő részletekben fogja a Magyar Nemzeti Banknak megfizetni. A Pénzintézeti Központnak e megbízatása az államkincstárnak a Magyar Nemzeti Bankkal szemben íennálló egyenesadósi viszonyát nem érinti. Ezen összeg a m. kir. állami jegyintézet felszámolási tömegének azon követeléseiből származik, amelyek — miután nem feleltek meg azoknak a kellékeknek, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank alapsza­bályai a jegy kibocsátás fedezetéül szolgálható követelések részére előírnak — a Magyar Nemzeti Bank által nem voltak átvehetők ós ennek következ­tében az állam számlájára leendő behajtás végett a Pénzintézeti Központnak adattak át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom