Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.
Irományszámok - 1927-112. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése a képviselőházhoz az államot a Magyar Nemzeti Bankkal szemben terhelő adósságnak részbeni törlesztése tárgyában a Magyar Nemzeti Bankkal kötött egyezményről
112. szám. 159 Az államadósságnak törlesztésére az egyezmény értelmében felhasználandó fentebb felsorolt tételek együttes összege kereken 94,000.000 pengőre tehető, amely jelentékeny — az adósság eredeti tőkeösszegének 59%-át kitevő — összeggel tehát sikerülni fog az adósságot olymódon apasztani, a nélkül, hogy ez az állami költségvetés megterhelésével járna Az egyezmény fenti intézkedéseinek különösen abból a szempontból van nagy horderejűk, hogy — ha az egyezményben megállapított összegek mellett figyelembe veszszük az állami adósság törlesztésére az államnak a bankalapszabályok 99, cikkében meghatározott nyereségrészesedését, úgyszintén a Magyar" Nemzeti Bank részére kiállított eredeti adóslevélben megállapított évi y^/o-os tőketörlesztést is — a Magyar Nemzeti Bankot egy évtized alatt előreláthatólag, abba a helyzetbe fogják juttatni, hogy a készfizetést felvehesse. De annak a .haladásnak — amelyet az egyezmény a korábbi állapothoz képest jelent — már most is jelentkezik az eredménye, amit legjobban mutat az a körülmény, hogy míg az eredetileg 158,400.000 pengőt kitett adósság 1924. június 24-től 1926. április 24-ig, vagyis 22 hónap alatt mindössze 4,259.768 P 50 fillérrel csökkent, az 1926. április 24-től 1927. február 28-ig terjedő időre eső — 10 hónapi — további apadás már újabb 32,601.664 P 11 fillért tett ki. Ennek eredményeképen az állam adóssága az 1927. február 28-iki állapot szerint máris 121,538.567 P 39 fillérre apadt. A Magyar Nemzeti Bankkal létesített szóbanforgó egyezményben az állami adósság kamatoztatásának kérdése is újabb szabályozást nyert. Míg a Magyar Nemzeti Bank részére 1924. július 5-én kiállított eredeti adóslevél értelmében az állam adósságának mindenkor fennálló tőkeösszege után évi 2 1 /2% kamatot fizet, az újabb egyezmény e tárgyban olykép intézkedik, hogy az államkincstár a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló adósságának mindenkor törlesztetlen maradványa után 1926. évi július hó 1-től kezdve évi 1 % kamatot fog a Magyar Nemzeti Banknak fizetni. E kamatleszállításhoz a Magyar Nemzeti Bank annak ellenében járult hozzá, hogy az állami * pénzek kezelése a Magyar Nemzeti Banknál összpontosíttatott, ami viszont az államkincstárnak jelent kamatveszteséget, miután a Magyar Nemzeti Bank a nála elhelyezett pénzek után nem térít kamatokat. Az egyezmény végül azt is kimondja, hogy az államkincstár a bankszabadalom tartama alatt az ebben az egyezményben, továbbá az 1924. július 5-én kelt adóslevélben, valamint a bank alapszabályaiban foglalt rendelkezéseknek megfelelő törlesztésen felül további kamatfizetéseket és törlesztéseket nem tartozik teljesíteni. Utalással az 1924 : V. t.-c. már fentebb idézett 4. §-ának ama rendelkezésére, miszerint az államnak a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló adósságára nézve a Magyar Nemzeti Bankkal létesített megállapodásról a Nemzergyűlésnek jelentés leendő, van szerencsém ezen jelentésemet a Magyar Nemzeti Bankkal 1926. évi április hó 24 én létesített egyezmény kapcsán szíves tudomásulvétel céljából a tisztelt Képviselőháznak beterjeszteni. Budapest, 1927. évi március hó 31-én. Bud János s. L, m. r ir. pci zUqym n>sstc .
