Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-112. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése a képviselőházhoz az államot a Magyar Nemzeti Bankkal szemben terhelő adósságnak részbeni törlesztése tárgyában a Magyar Nemzeti Bankkal kötött egyezményről

112. szám. 157 » » Az állam adósságának ez alapon való törlesztése a Magyar Nemzeti Bank működésének megkezdése időpontjától (1924. évi június hó 24-től) 1926. évi április hó 24-ig — vagyis az állami adósság törlesztésének újabb szabályozása tárgyában a Magyar Nemzeti Bankkal létesített, mostani jelentésem tárgyát képező egyezmény hatályba léptének időpontjáig — az alábbi képet mutatja : 72%-os havi törlesztések 1924. június 24-től 1926. április 23-ig 18.408,096.562 K az állami nyereségrészesedés a Magyar Nemzeti Bank 1924. évi tiszta jövedelméből ....... 2.504,255.978 » nyereségrészesedés az 1925. évi tiszta jövedelemből 23.894,815.314 a »Magyar Pénzjegynyomda Rt. « -nak az államkincstár tulajdonában volt és a Magyar Nemzeti Bank által megvásárolt részvényei ellenértéke 8.100,659.986 . az állam adóssága után fizetett kamatoknál mutatkozó túlfizetésekből származó és utóbb tőketörlesztésre elszámolt kamattérítés 339,278.403 » Összesen ~ ~~ 53.247,106.243 K Az eredetileg 1.980,000.000.000 K-át (158,400.000 pengőt) kitett állami adósság ezen 53.247,106.243 K (4,259,768 P 50 f) tőketörlesztéssel ilykép 1926. évi április 24-ig mindössze 1.926 752.893.757 K-ra (154,140.231 P 50 f-re) apadt, ami az adósság tőkeösszegének átlagosan évi kb. 1'5%-os törlesztését jelenti Kétségtelen, hogy az adósságnak ily menetű törlesztése mellett az állami adósság teljes visszafizetése, vagy legalább is lényegesebb apadása — aminek mielőbbi bekövetkezése pedig a Magyar Nemzeti Bank helyzetének megszilárdítása érdekében feltétlenül kívánatos — rendkívül hosszú időre eltolódott volna. De ettől is eltekintve, e lassú törlesztés elsősorban azt a hátrányos következményt vonta volna maga után, hogy ezzel rendkívül elodázódott volna a bank részéről a készfizetések felvételének lehetősége, aminek — a Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak 83. cikke értelmében — előfeltétele, hogy az államnak a Magyar Nemzeti Bankkal szembeni adóssága 30 millió aranykoronára (34,756.095 P) leapadjon. Szükségesnek mutatkozott tehát az állam adósságának törlesztésére újabb forrásokat igénybevenni, amelyek az adósság gyorsabb törlesztését eredményezzék. Ezt célozza a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank között 1926. évi április hó 24 én létrejött egyezmény, amelyben megjelöltettek azok a vagyontömegek, amelyek — az 1924. július 5-én kelt adóslevélben és a baukalapszabályokban megállapított összegeken felül — a Magyar Nemzeti Bankkal szembeni adósság törlesztésére fordítandók, s amelyben egyúttal szabályozást nyertek ezen összegek rendelkezésre bocsátásának módozatai is. Ezen egyezmény értelmében az adósság apasztására fordítandók: 1. a már »a pengőértékről és az ezzel összefüggő rendelkezésekről« szóló 1925 : XXXV. t.-c. 27. §-a szerint is erre a célra fordítandó ú. n. pénzverési nyereség, vagyis az a többlet, amellyel az idézett törvény alapján verendő érmék névértéke előállítási költségüket meghaladja. A pénzverési nyereségnek az adósság törlesztésére való fordítása oly részletekben történik, aminőkben az tényleg az államkincstár rendelkezésére jut. Amennyiben az 1925 : XXXV. t.-c -ben megállapított érmekontingens teljes mennyiségében ki