Képviselőházi irományok, 1927. III. kötet • 79-146. sz.

Irományszámok - 1927-110. Törvényjavaslat a trianoni békeszerződéssel Magyarországtól átcsatolt területen volt és onnan beköltözött magyar közszolgálati alkalmazottak, nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátásáról

110. szám.; 133 aki az (1) bekezdés 1. pontjában megállapított egyéb feltételeknek megfelel, de állandó lakóhelyét a békeszerződéssel átcsatolt területről. az 1923. évi július hó 26. napja után helyezte át Magyarországba, vagy magyar állampolgárságát az 1921. évi július hó 26. napja után visszahonosítás útján szerezte meg. (4) A minisztertanács; különös mél­tánylást érdemlő esetekben — ameny­nyiben az (1) bekezdés 1. b) és c) pontjaiban megállapított feltételek egyébként fennforognak, — a magyar állampolgárság megállapításáig át­menetileg olyan magyar közszolgá­lati alkalmazott, nyugdíjas, özvegy vagy árva részére is elrendelheti a nyugellátás fizetését, aki a magyar állampolgárság fenntartására irányuló szándékát a békeszerződésben sza­bályozott módon bejelentette, de magyar állampolgársága még ' nem állapíttatott meg. Ha az ilyen ma­gyar közszolgálati alkalmazottnak, nyugdíjasnak, özvegynek vagy árvá­nak igényelt magyar állampolgársá­gát a m. kir. belügyminiszter nem állapítja meg, az átmenetileg folyó­sított nyugellátást a m. kir. belügy­miniszter határozatának keltét követő hó első napjától kezdve be kell szüntetni. 3. §. A nyugellátás fizetését, ameny­nyiben annak a 2. § értelmében egyébként helye van, nem lehet meg­tagadni a nyugellátásról lemondást tartalmazó olyan nyilatkozat alapján, amelyet az alkalmazott, nyugdíjas, özvegy vagy árva a beköltözéssel kapcsolatban tett. 4. §. Azt a közszolgálati alkal­mazottat, aki a 2. § (1) és (2) be­kezdései értelmében a nyugellátás fizetéséhez megkívánt feltételeket iga­zolja — amennyiben szabályszerű elbánás alá még nem vonatost, — az esetleges felmondási idő teljes figyelmen kívül hagyásával szabály­szerű elbánás (nyugdíjazás vagy vég­kielégítés) alá kell vonni, még pedig akkor is, ha a nyugellátás fizetésé­nek jogerős bírói ítélet alapján van Helye. Az ilyen alkalmazott szol­gálati idejének megállapításánál be­számítható időnek kell tekinteni a trianoni békeszerződós hatálybalépé­sének napjáig, vagyis az 1921. évi július hó 26.-áig az átcsatolt te­rületen töltött időt is; az 1921. évi július hó 26. napja után eltelt idő azonban beszámítás tárgya akkor sem lehet, ha azt az illető Magyarország­nak a trianoni békeszerződéssel meg­állapított területén töltötte el. Egyéb­ként az ilyen alkalmazottra nézve a beszámítható szolgálati idő ós a nyugellátás mértéke tekintetében az 1925. évi június hó l.-jén érvény­ben volt szabályok irányadók, azon­ban az 1923 : XXXV. tör vénycikk ren­delkezései nem nyernek alkalmazást. 5. §. (1) Az állandó nyugellátást annak részére, aki az e törvényben megszabott feltételeket az illetékes hatóság előtt már e törvény életbe­lépése előtt igazolta, vagy azokat e törvény életbelépésétől számított hatvan napon belül igazolja — ameny­nyiben részére korábban nyugellátás még nem fizettetett — az 1926. évi július hó első napjától kezdő­dőleg, annak részére pedig, aki a feltételeket később igazolja, az iga­zolást követő hó első napjától kez­dődőleg kell fizetni. (2) Az (1) bekezdésben meghatáro­zott időpontokat, megelőző időre — a 8. § esetén kívül — sem nyugel­látást, sem illetményt megállapítani nem lehet. . 6. §. Úgy a nyugellátás mértéke, mint az állandó nyugellátás fizeté­sének kezdőidőpontja tekintetében a fenti rendelkezések irányadók abban az esetben is, ha a nyugellátás fizetését a minisztertanács rendeli el. 7. §• Az e törvény alapján kifi­zetett nyugellátásokról külön nyil­vántartást kell vezetni. 8. §. (1) A 2. § (1) bekezdésének 2. pontja esetében a jelen törvény életbe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom