Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

74 28. szám. mokra és az italmérési üzletekre utaló felsorolást. Áz 1907: XIX. t.-c. idézett rendelkezése ugyanis az annak hatálybalépését megelőzőleg hatályban volt 1891 : XIV. t.-c. 2. §-a első bekezdésének a) pontjából vétetett át, amely rendelkezésnek célja az volt, hogy az ipartörvényt tartalmazó 1884 : XVII. t.-c. 183. §-ának d) és f) pontjában felsorolt említett vállalatok, bár egyébként az ipartörvény hatálya alá általában nem esnek, mégis a betegségi biztosítás körébe azonkópen bevonassanak, amiként az ipartörvény hatálya alá eső vállalatok. Az 1907: XIX. t.-c. 1- §-a első bekezdése 2. pontjának ama rendelkezése következtében azonban, amely az ipartörvény alá nem eső, de ipar-, illetve váilalkozásszerűleg űzött kereseti foglalkozásokat a betegségi biztosítás körébe vonja, a szóban levő üzemek és vállalatok biztosításra kötelezettek a nélkül is, hogy a törvényben kifejezett megemlítésük szükséges volna. Az 1907 : XIX. t.-c. 1. §-a első bekezdésének 2. pontját a példaszerű felsorolásban kiegészítettem a közjegyzői és az ügyvédi irodákkal, mert az a körülmény, hogy a közjegyzői, illetve az ügyvédi foglalkozás különleges törvényi feltételekkel gyakorolható, keresetszerű jellegüket nem érinti és alkalmazottaiknak gazdasági helyzete a 3. §-ban megjelölteknek helyzetével azonos. Az 1907: XIX. t.-c. 1. §-a első bekezdésének 3. pontjában foglalt felsorolást kettéválasztottam ós a javaslat 1. §-a 3. és 4. pontjában elkülönítve sorolom fel egyfelül a bányatörvény alá eső, másfelől azokat a vállalatokat és üzemeket, amelyek a munkálat hasonszerűsége dacára a bányatörvény hatálya alá nem tartoznak. A javaslat 1. §-ának 9. pontjában külön emlékezik meg a raktártartásról és a raktározásról, aminek oka az, hogy a biztosítási kötelezettség fennállása tekintetében támadható kétely eloszlattassók abban az irányban, hogy a raktártartás biztosítási kötelezettség alá esik abban az esetben is, ha az nem idegen áruk raktározására terjed, hanem a saját áruk elhelyezésére szorítkozik. Az 1907: XIX. t.-c. 1. §-ának a fuvarozást ós szállítmányozást biztosítási kötelezettség alá helyező megállapítását kiegészítendőnek találtam a gépjárművek tartásával, továbbá az állattartással, még pedig ezzel abban az esetben, ha nem mezőgazdasági vagy rokon célt szolgál. Igaz ugyan, hogy a fuvarozás és a szállítmányozás, a használt eszközökre való tekintet nélkül biztosítási kötelezettség alá esik és így biztosított akkor is, ha személyek vagy tárgyak tovaküldésót vagy fuvarozását gépjárművekkel teljesíti. E mellett is szükséges azonban az állattartásnak ós a gépjárművek tartásának külön kiemelése a végett, hogy ezeknek biztosítási kötelezettsége kételyen kívül helyeztessék arra az esetre is, ha nem fuvarozási vagy szállítmányozási célt szolgálnak, hanem a tulajdonosnak vagy hozzátartozóinak nem kereseti, hanem egyéb céljai, pl. sport űzóse végett tartatnak fenn. Az 1907 : XIX. t.-c. 1. §-ának felsorolásából kihagytam a közintézetek felemlítését, még pedig azért, mert az e szóval meghatározni kívánt fogalom pontosan körül nem határolható és arra szükség nincs is, figyelemmel arra, hogy a biztosítási kötelezettség alá eső vállalatok, üzemek és foglalkozások közé az állam, a törvényhatóságok és a községek, a törvényesen bevett és a törvényesen elismert vallásfelekezetek intézményeit és intézeteit is felvettem és ilykópen a közintézetek fogalmát a megfelelő és szabatosan körülírt meghatározással helyettesítettem. E meghatározás következtében feleslegessé vált a nyilvános tanintézetek műhelyeinek külön felemlítése is, mert nemcsak e műhelynek, hanem maguk a nyilvános tanintézetek biztosítási kötelezettsége