Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

28. szám. 47 balesetelhárító készülékeket nem alkalmazta, a mulasztás által okozott balesetből, illetve foglalkozási különleges betegségből származó segélyezési, kártalanítási és eljárási költséget az intézetnek megtéríteni köteles. Ugyanez a megtérítési kötelezettség terheli a munkaadót abban az esetben is, ha ő vagy megbízottja a biztosítottnak balesetét, illetve foglalkozási különleges betegségét szándékosan idézte elő. A megbízott kártérítési kötelezettségére a 185. §. harmadik bekezdése nyer alkalmazást. Az intézet a kártalanítási összeg tőkeértékét követelheti. Az intézetnek e §. alapján a munkaadó és megbízottja ellen érvényesíthető követelése az intézetnek, illetve a bíróságnak a kártalanítást megállapító első határozata jogerőre emelkedésétől számított egy év alatt elévül. 187. §. A 180—185. §-ok rendelkezései a nála biztosított üzemek tekinteté ben,, a betegségi biztosításra vonatkozólag, a Budapesti Kereskedelmi Betegsegélyző Intézetre is kiterjednek. XVII. Fejezet. Állami felügyelet. 188. §. A 92. §-ban felsorolt intézetek és pénztárak felett a felügyeletet a népjóléti és munkaügyi miniszter gyakorolja, még pedig a második bekezdés 1., 2., 3., 4., 5. pontjában megjelöltekre az illetékes miniszterrel egyetértve. Az előbb külön megjelölt intézetek és pénztárak önkormányzati szerveinek jóváhagyás alá eső határozatait a népjóléti ós munkaügyi miniszter az illetékes miniszterrel egyetértve hagyja jóvá. 189. §. A népjóléti ós munkaügyi miniszter az intézetek (a pénztárak) ügy- és vagyonkezelését, ideértve könyveiket, nyilvántartásaikat, levelezéseiket és irományaikat is, évenkint rendszerint legalább egyszer a helyszínen vizsgálat alá véteti. Ezenfelül az intézeteknél (a pénztáraknál) váratlan rovancsolásokat tarthat és bármikor kimutatásokat követelhet a vagyon, az ügyforgalom, a taglétszám és a beteg-és járadékoslétszám állapotáról. Általában őrködik a felett, hogy az intézetek (a pénztárak) a törvényt, az alapszabályokat és egyéb szabályzatokat megtartsák, törvényszerű kötelezettségeiket teljesítsék, kellő takarékossággal járjanak el ós bevételeiket kizárólag törvényszerű rendeltetésükre fordítsák. A miniszteri jóváhagyás alá eső határozatokat a jóváhagyás megtörténte ílőtt nem szabad végrehajtani. Ha azonban a miniszter a felterjesztés beérkezésétől számított negyven nap alatt egyáltalán nem nyilatkozik, a felterjesztett határozatot jóváhagyottnak és végrehaj thatónak kell tekinteni. 190. §. A népjóléti ós munkaügyi miniszter az intézetek (a pénztárak) önkormányzati szerveinek összehívását bármikor elrendelheti, összehívásukról maga is intézkedhetik, üléseiken és tanácskozásaikon e célból megbízott kiküldötte útján részt vehet és az üléseket, amennyiben kinevezett elnök (105. és 171. §.) nincs, e kiküldött által vezettetheti. 191. §. Az Önkormányzat határozata ellen az intézetnek (a pénztárnak) bármely tagja panasszal fordulhat a népjóléti és munkaügyi miniszterhez. A népjóléti és munkaügyi miniszter az intézetek (a pénztárak) önkormányzati szerveinek bármely határozatát vagy intézkedését, amely mnnkásbiztosítási bírósági útra nem tartozik és a törvénnyel vagy rendelettel vagy az alapszabállyal vagy az önkormányzat valamely szabályzatával ellenkezik, akár hivatalból, akár panasz alapján megsemmisítheti. A megsemmisítéssel kapcsolatban az