Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

28. szám. 33 telét, mindezeknek nyilvántartását, a betegségi biztosítási járulékok előírását és beszedését, a betegségi biztosítási segélyek kiszolgáltatását, az orvosokkal, a gyógyszertárakkal és a szülésznőkkel egyénenkinti szerződések megkötését és általában a betegségi biztosításnak mindazokat a feladatait, amelyeket az alapszabály a kerületi és a vállalati pénztárak útján történő elintézésre utal. Az Országos Munkásbiztosító Intézet kerületeinek számát, területét ós szókhelyét a népjóléti és munkaügyi miniszter rendelettel állapítja meg és a szükséghez képest módosítja. A kerületi pénztári székhelyeken kivül az Országos Munkábiztositó Intézet a betegségi biztosítási járulékok beszedése és a segélyek kiszolgáltatása végett helyi kirendeltségeket létesíthet, csekélyebb helyi taglétszám esetében pedig szerződéses alapon e feladatok ellátását közigazgatási alkalmazottakra, ipartestületekre vagy magánegyénekre bizhatja. 131. §. A munkaadó köteles minden biztosításra kötelezettet, aki vállalatában vagy üzemében foglalkozik, a munkábalépéstől számított nyolc nap alatt az erre vonatkozó szabályok szerint (133. §.) az Országos Munkásbiztosító Intézet illetékes kerületi pénztáránál (130. §.) bejelenteni. Ugyancsak köteles a munkaadó a biztosításra kötelezett munkaviszonyában az alkalmazás minősége és a fizetés vagy a bér tekintetében, úgyszintén az üzem tulajdonosának, vagy a munkaadónak személyét illető minden olyan változást, amelynek a betegségi biztosítás szempontjából fontossága van, a változástól számított nyolc nap alatt a kerületi pénztárnál bejelenteni. Az a munkaadó, aki az első bekezdésben megjelölt bejelentést a kitűzött határidő alatt nem teszi meg, köteles a munkábalépés napjától a bejelentés tényleges megtörténtéig, illetve, ha a munkaviszony előbb megszűnt, a munkaviszony tartama alatt esedékessé vált betegségi biztosítási járulékokat a biztosított béréből levonás joga nélkül megfizetni, úgyszintén a kellő időben be nem jelentett biztosítottnak vagy családtagjainak (33, §.) a bejelentés előtt megnyílt segélyezési igényéből eredt segélyezési készkiadásait, végül az eljárási költséget az Országos Munkásbiztosító Intézetnek megtéríteni. A második bekezdésben megjelölt változás bejelentésének késedelme vagy mulasztása esetében a fizetési, illetve a megtérítési kötelezettség a járulékok, illetve a segélyezési készkiadások különbözetére irányul. 132. §. A munkaadó biztosításra kötelezett alkalmazottainak a munkából kilépését ugyancsak az erre vonatkozó szabályok (133. §.) szerint, a kilépéstől számított nyolc nap alatt az Országos Munkásbiztosító Intézet kerületi pónzáránál bejelenteni köteles. Ha a munkaadó a kilépést a törvényes határidő alatt bejelenteni elmulasztja, a bejelentés megtörténtéig, illetve, ha a biztosított biztosítási kötelezettség alá eső más vállalatnál vagy üzemben munkába lépett, ez újabbi munkábaállás napjáig a járulékokat a biztosított béréből levonás joga nélkül az Országos Munkásbiztosító Intézetnek megtéríteni köteles. 133. §. A biztosításra kötelezettek és az önként biztosítottak bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat a népjóléti és munkaügyi miniszter rendelettel állapítja meg. 13é. §. Az Országos Munkásbiztosító Intézet a munkaadókat a bejelentési kötezettség teljesítésében ellenőrzi és ebből a célból az üzemet bármikor megvizsgálhatja. A munkaadók ellenőrzésük végett a népjóléti ós munkaügyi miniszter által megállapított módon bérjegyzékeket vezetni, ezeket az iparhatóságok, az ipar felügyelőség és az Országos Munkásbiztosító Intézet közegeinek felmutatni, a bejelentések és Képv. Iromány. 1927—1932. II. kötet. 5