Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

u 28. szám. a járulékfizetés tekintetében a szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani és a bérjegyzékeket öt évig megőrizni tartoznak. Azokra a munkaadókra, akik biztosítási kötelezettség alá eső üzemükben ötnél több munkavállalót rendszerint nem foglalkoztatnak, a bérjegyzék vezetésének és megőrzésének kötelezettsége nem terjed ki. 135. §. Ha a munkaadó a 131. és a 132. §-ban megjelölt bejelentéseket a törvényes határidőben nem teszi meg, vagy ha a bejelentéseket hiányosan szolgáltatja be és mulasztását az Országos Munkásbiztosító Intézettől kitűzendő, legfeljebb tizenöt napi határidő alatt nem pótolja, az intézet a 131. ós a 132. §-ban megállapított egyébkónti jogkövetkezmények érintetlenül hagyásával, a szabályszerű bejelentést a munkaadó költségére kiküldendő közegéinek helyszíni eljárásával pótoltathatja. 136. §. A vállalati pénztárt fentartó munkaadók a biztosításra kötelezetteket, illetve a vállalati pénztárnál önként biztosítottakat bejelenteni nem kötelesek és ezek nyilvántartását a pénztár céljának megfelelő módon kiállított vállalati jegyzékek és nyilvántartások alapján teljesítik. 137. §. Az iparhatóságok a biztosításra kötelezett üzemekre kiadott minden iparigazolványról és iparengedélyről a munkaadó nevének, illetve a vállalat cégének, úgyszintén az üzem nemének megjelölésével az Országos Munkásbiztosító Intézetet egyidejűleg értesíteni kötelesek. Budapesten

; Újpesten, Kispesten és Erzsébetfalván az iparhatóság a kereskedőknek, a gyárosoknak, a kereskedelmi és az iparvállalatoknak, a részvénytársaságoknak ós a szövetkezeteknek kiadott iparigazolványokról és iparengedélyekről a Budapesti Kereskedelmi Betegsegélyző Intézetet (170. §.) is megfelelő módon értesíteni köteles. Ugyanc3ak kötelesek az építési hatóságok is az építési engedélyeket, végül a bányahatóságok a bányatörvény alá eső uj üzemeket, az Országos Munkásbiztosító Intézettel ^közölni. 138. §. Az Országos Munkásbiztosító Intézet a bejelentések alapján kerületenkint nyilvántartja a tagokat és ezek munkaadóit, úgyszintén az önként biztosítottakat, valamint a mindezekre vonatkozó azokat az adatokat, amelyek a betegségi biztosítási járulékok és pótjárulékok előírására és a segélyek kiszolgáltatására irányadók. A nyilvántartás módját, az e célt szolgáló könyvek és jegyzékek kiállítását, a járulékok és a pótjáxulékok előírását, beszedését és behajtását a népjóléti és munkaügyi miniszter rendelettel szabályozza. 139. §. Az Országos Munkásbiztosító Intézet a kerületenkint befolyt bevételekkei közvetlenül rendelkezik. A vállalati pénztárak a náluk keletkezett feleslegeket csak a zárszámadási óv leteltével kötelesek az Országos Munkásbiztosítö Intézet rendelkezésére bocsátani. Az Országos Munkásbiztosító Intézet igazgatósága a népjóléti és munkaügyi, miniszter jóváhagyásával a kerületi pénztár évi számadási feleslegének húsz százalékát az alapszabályszerű segélyeken túlmenő segélyezésre felhasználás végett évenkmt a kerületi pénztár rendelkezésére bocsátja. E segélyek módja és mértéke a 32. §-ban megállapított határt meg nem haladhatja. Az előbbi bekezdés rendelkezései a vállalati pénztárakra is megfelelő alkalmazást nyernek. Az e §. alapján adható segélyeket a kerületi, illetve a vállalati pénztár választmánya határozza meg (107. §. második bekezdése és 108. %.) Az Országos Munkásbiztosító Intézet az évi felesleg három százalékát az állampénztárba befizeti ós az így befolyt összegből a népjóléti és munkaügyi miniszter érdemes intézeti tisztviselők jutalmazására szol-