Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-43. Törvényjavaslat a polgári iskoláról

1Ö6 45. szám. ezekre a községekre nehezedni. Az előadottakból nyilvánvaló, hogy törvényjavaslatom a jelenleg érvényben lévő jogi állapottal szemben könnyebbítóst jelent, mert a kötelezés nem imperativ, hanem fakultatív és mert az állam a kötelezett községeknek az építkezés terheinek viselésében segítségére jön. Hogy az 1868. évi XXXVIII. t -c. rendelkezései mennyire alkalmatlanok voltak az e törvényben kitűzött cél biztosítására, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az 1920-iki népszámlálás szerint főleg a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon még mindig 90 körül van azoknak a községeknek a száma, melynek lélekszáma az 5.000-ét meghaladja s nincsen polgári iskolája. Ide számítom azokat a községeket is, melyekben csak magánpolgári iskola van, miután ezzel a polgári iskolai szükséglet véglegesen elintézettnek éppen nem tekinthető s ideszámítandók a sok tekintetben haladottabb dunántúli részen lévő kisebb és 5.000-nél kevesebb lakossággal bíró járási székhelyek, amely községekben kedvező fekvésüknél (vasúti csomópont, gazdasági központ) fogva jól benépesíthető polgári iskolák szervezhetők. Amennyiben az országgyűlés ezt a javaslatomat törvényerőre emeli és az Országos Polgári Iskolai Építési Alap a közeli években is megfelelően táplálva lesz, akkor bizton remélhető, hogy a még szükséges polgári iskolák egy évtizeden belül megszervezhetők és felépíthetők lesznek. Részletes indokolás. Az 1. §-ban a polgári iskola feladatát körvonal óztam. Ezzel azt a hiányt kellett pótolnom, hogy az 1868. évi XXXVIII. t.-c. a polgári iskola feladatát nem írta körül, ami* igen sok félreértésnek és zavarnak lett okozója. Már Trefort Ágoston volt hivatali elődöm felismerte a törvény hiányát, azonban törvényes intézkedés helyett csak a polgári fiúiskola tantervét kibocsátó rendeletében intézkedett a hiány megszüntetése iránt. A 2 §. a polgári iskolák művelődési anyagát részletezi. A tantárgyak meghatározásánál figyelemmel voltam arra, hogy lehetőén mindazon ismereteket felöleljem, amelyek az általános műveltséghez és a gyakorlati életre való neveléshez, valamint a szakiskolákban való sikeres továbbhaladáshoz megkívántatnak. E szakasznál az 1868. évi XXXVIII. t.-c.-ben előírt tárgyakkal szemben egyébként az a módosítás, hogy a tárgyak közé felvétettek az élet- és egészségtani ismeretek, a fiúiskolákban , a közgazdasági és jogi ismeretek és a kézimunka (slöjd) is. A m. kir vallás- ós közoktatásügyi miniszter szabályozza a rendkívüli tárgyak tanításának módozatait. Erre a tanulók túlterhelésének megelőzésén kívül azért is szükség van, hogy a tanítandó tárgyak helyes megválasztására befolyás legyen gyakorolható. A 3. §-ban foglaltakra nézve utalok az indokolás általános részében kifejtettekre, melyek e rendelkezést szükségessé tették, A 4. §-ban azért kötöm ki a népiskola négy alsó osztályának sikeres elvégzését s ennek iskolai bizonyítvánnyal való igazolását, mert nem akarom gyöngíteni a tankötelezettség végrehajtására nézve érvényben lévő rendelkezéseket. Ma már minden szülőtől elvárható, hogy gyermekének népiskolai oktatásáról gondoskodjék s ezt iskolai bizonyítvánnyal igazolni is tudja. 5. §. A tanítási órák számát* az 1868. évi XXXVIII. t.-c 73. §-ában foglaltakkal szemben emeltem. Figyelemmel voltam azonban arra, hogy az