Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-43. Törvényjavaslat a polgári iskoláról
43. szám. 187 óraszám ne legyen több, mint a középiskolákban, valamint hogy az óraszám összhangban legyen a tanulók munkabírásával. 6. §. A tatiulók osztály-létszámát átmenetileg 50-ben állapítottam meg) úgy mint azt az 1868. évi XXXVIII. t.-c: 70. §-a is előírja. Célom az, hogy ebben az iskolafajban is 40-nél több tanuló osztályonként felvehető ne legyen. Ezt egészségi okokon kívül a nevelési és oktatási érdekek követelik. Nagyobb létszámú osztályok oktatása ós nevelése nem lehet oly eredményes, amilyent ez iskolafajtól az élet megkövetel. 7. §. Az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 71. §-a határozottan tiltja a fiúknak a leányokkal való együttes oktatását. Minthogy különösen. az őstermeléssel foglalkozó alföldi községeinkben nem, várható egyszerre a külön fiú- és külön leányiskoláknak megfelelő benépesítése, viszont az iskolák felállítása és az őstermeléssel foglalkozó községekben való megkedveltetóse nemzeti érdek, már a fenntartási költségekre való tekintettel is, átmenetileg ós kivételesen meg kell engedni az előreláthatóan" kis népességű fiú- és leányiskoláknak összevonását. A tanulók létszáma lehetővé fogja tenni, hogy az életbelépő rendszabályok gondos megtartásával mindazok a hátrányok elháríttassanak, amelyek a fiúknak a leányokkal való együttes_ neveléséből származhatnak. 8. §. A tanárok számát az osztályok száma és a rendes tárgyak heti óraszáma szabja meg. Fiúiskolában a hit- és erkölcstani órák levonása után 112, a leányiskolákban 102 a heti órák száma. Heti 22—22 óra számításával tehát egy-egy iskolában fiúknál egy igazgatóra és 5 tanárra, leányoknál 1 igazgatóra és 4 tanárra van szükség. Az igazgatók heti óraszámának 4—12-ben való megállapítása arra az esetre szól, ha az iskola nagyobb népessége egy vagy több párhuzamos osztály fenntartását teszi szükségessé, mely esetben az igazgatással járó teendők, a tanulmányi vezetés és az irányítás a tanítási órák leszállítását kívánja meg. Az oktatás és nevelés érdeke megkívánja, hogy a tanárok kellő lelki és testi frisseséggel végezzék tanítói és nevelői tisztüket. Ez a követelmény, valamint a tanári tekintély megóvásának érdeke teszi szükségessé a mellékfoglalkozások korlátozását. 9. §. Az indokolás általános részében előadtam a polgári iskolák keletkezésének s fejlődósének történetét. Nem emeltem azonban ki, hogy a törvényhozás ennek az új intézménynek felügyeletét és közigazgatását nem szabályozta külön, hanem az 1868: XXXVIII. ós az 1876: XXVIII. t,-c. ben egybefoglalta a népiskolákkal s egyazon módon szabályozta. Ilyképen a jogi helyzet az, hogy a polgári iskolák felügyelet és közigazgatás tekintetében éppúgy a közigazgatási bizottságok és a kir. tanfelügyelők alá tartoznak, mint az elemi népiskolák és a továbbképző iskolák. Míg a polgári iskolák fejlődése nagyobb arányokat nem öltött, a felügyeletnek és a közigazgatásnak eddigi rendje kielégítő volt. Azóta azonban, hogy a népiskolák száma lényegesen emelkedett, a polgári iskoláké pedig megsokszorozódott, az öncélú polgári iskolának másnemű intézményekkel való összefoglalása mind erősebben éreztette szükségét annak, hogy felügyelete és közigazgatása megfelelő új szabályozást nyerjen^ mert a szorosan vett népoktatási intézmények fejlődése és a tanfelügyelői szervezetnek ezzel lépést nem tartó bővítése miatt a kir. tanfelügyelők lassankint képtelenekké váltak a polgári iskolák felügyeletével és igazgatásával járó tehertöbblét ellátására, az Összes intézmények kellő gondozására, úgy hogy az eddigi keretekben hol az egyik, hol a másik csoport elhanyagolása következett be. Ez az állapot a minisztériumot már korábban arra indította, hogy a pol24*
