Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról
150 28. szám. a budapesti kir. főügyészség képviselje. Ebben a vonatkozásban nem zárkózhattam el annak figyelembevételétől sem, hogy a szóban lévő büntetendő cselekmények, bár a büntethetőség legenyhébb nemét képviselik, mégis a biztosítás anyagi jogi vonatkozásaira kiható nagy jelentőségük következtében is megérik a vádhatóság nyomatékosabb képviseletét. 4. A javaslat a Hatásköri Bíróság tagjai megbízatásának eddig hiányzó egyöntetűsége érdekében elrendeli, hogy a Munkásbiztosítási Felsőbíróság a Hatásköri Bíróságba kiküldött tagjait a m. kir. Kúria és a m. kir. Közigazgatási Bíróság által választott tagokkal azonos időszakra válassza. A munkásbiztosítási bíróságok hatáskörének kiterjesztése tekintetében a javaslat a következő rendelkezéseket teszi: 1. Az 1921 : XXXI. t.-c. 13. §-a a .munkásbiztosítási bíróság hatáskörébe utalja azokat a pereket, amelyek a pénztári orvosok és a pénztárak között az ezek jogviszonyából eredő igények tárgyában keletkeznek. Az ily pereken felül azonban a pénztár és szerződött orvosainak jogviszonya alapján egyéb viták is keletkezhetnek, még pedig különösen oly természetűek, amelyek az orvosi kötelesség teljesítésére vonatkoznak és amelyek szolgálati, illetve alkalmazási viszony hiányában vagy a szolgálati szerződés kikötéseihez képest fegyelmi eljárás tárgyául nem szolgálhatnak, hanem szerződéses választott bíróság hatáskörébe utaltatnak. Mind a pénztárak részéről, mind az orvosi kar szakszervezeti képviselői részéről többször megnyilvánult óhajként jelentkezett, hogy az ily szerződéses választott bíróságok elnöki tisztsége a pénztár körén kívül álló, attól teljesen független egyéniségre, még pedig lehetőleg a szóban levő kérdésekben bizonyos tájékozottsággal bíró és amellett a tárgyilagosság és a pártatlanság biztosítékaival is rendelkező munkásbiztosítási bírákra bízassék. Minthogy törvényes rendelkezés hiányában nem volt kellő mód arra, hogy a rendes bírói létszámba tartozó ítélőbírák a szóban levő elnöki tisztség elvállalására köteleztessenek, a javaslat törvényes alapot teremt arra, hogy a szóban levő elnöki tisztségnek az erre mindenképen illetékes munkásbiztosítási bírák által való ellátása biztosíttassák. Ezekben az ügyekben azonban szükséges fellebbezési fórumról is gondoskodni, mert a jogegység megóvása érdekében nem hagyható a szóban levő, látszólag alárendeltebb jelentőségű, egy-egy esetben azonban mégis nagy elvi fontosságú kérdésnek eldöntése egymástól különvált és egységes megítélés kialakítására módot nem adó bíróságokra. A fellebbezés kizárása mind a pénztárakra, mind különösen az orvosokra vonatkozólag oly súlyos sérelmeket eredményezhetne, amelyek a jogszerű orvoslás lehetőségének kizárásával általános elégedetlenségben és a pénztár és orvosai között szükséges zavartalan összhang megbontásával éreztetnék káros hatásukat. Egyébként ezekben az ügyekben a teljes pártatlanság ós a körültekintő alapos megfontolás minden biztosítékával ellátott tanács hivatott eljárni, amely a Munkásbiztosítási Felsőbíróság elnökén és egy ítólőbíróján félül a Munkásbiztosítási Orvosszakértői Tanács egy tagjából ós egy-egy munkaadó ós biztosított ülnökből áll. 2. Az 1921 : XXXI. t.-c. 15. §-ában megállapított hatásköri rendelkezés annak bevezető része szerint az alkalmazott és mukaadója között felmerült perekre vonatkozik. A bírói gyakorlatban felmerült kételyek eloszlatása végett szükséges annak kimondása, hogy az idézett szakasz szempontjából az alkalmazottakkal egyenlő megítélés alá esnek igényjogosult családtagjaik és jogutódaik. Ugyancsak az idézett §. 3. pontjában rendelkezés történik, az ,1907 : XIX. t.-c. 10. §-a alapján a balesetbiztosítás hatálya alól kivont alkalmazottak
