Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

28. szám 141 kőzik, amidőn az önkormányzat a felügyeleti hatóság felfogása szerint törvényes álláspontot elfoglalni kifejezetten nem akar. 4. Az 1907: XIX. t.-c. 173. §-a az önkormányzati szervek feloszlatását nemcsak jogellenes működés esetére, hanem abban az esetben is megengedi, ha azok a biztosítási ügy érdekeit veszélyeztető módon járnak el vagy. ha a biztosítás céljától eltérő irányú működést fejtenek ki. A javaslat az önkormányzati szervek működésének felfüggesztését is megengedi, mint enyhébb eszközt, amely az önkormányzat működésének kellő mederbe terelését biztosíthatja. De mind a felfüggesztést, mind a feloszlatást csak arra az esetre szorítja, ha az önkormányzati szervek jogellenesen működnek. Itt is kerültem tehát az önkormányzatnak olyan címeken való fenyegetését, amely címek az egyéni önkénynek nyitnak kaput. 5. Az 1907: XIX. t.-c. á felügyeleti hatóságnak jogod ad arra, hogy a feloszlatott önkormányzati szervek tagjainak újból való megválasztását indokolt esetekben eltilthassa. Ily rendelkezés felvételét mellőztem, mert az önkormányzat természetével nem látom Összeegyeztethetőnek, hogy az érdekeltség szabad elhatározása szerint való választhatóság jogából kizárassanak olyanok, akikre a törvényben pontosan megállapított kizáró okok (109. §.) nem forognak fenn és akikkei szemben kizáró okul csak az szolgálna, hogy a felügyeleti hatóság megelégedettségét közelebbről meg nem határozott okokból nem érdemelték ki. Az önkormányzat egyes tagjainak kötelességszegése esetére a megtorlásról pontosan körülírt jogalapon gondoskodtam (110. §.), azonban általánosságban kifejezett ürügyet nem tartok elfogadhatónak arra, hogy egyébként jogosult egyéneket az önkormányzati tisztségekből felügyeleti jogkörben kizárni lehessen. A 193—201. §-okhoz. A kihágások tekintetében az 1907 : XIX. t.-c.-nek vonatkozó rendelkezéseit szabatosabban összefogtam és egyes oly cselekmények és mulasztások kihágási büntetés alá helyezésével egészítettem ki, amelyek a munkásbiztosításnak jelentősebb, de az 1907 : XIX. t.-c.-ben kellően nem méltatott érdekeit érintik. így az 1907: XIX. t.-c. 187. §-ának a) és c) pontjában, továbbá 188. §-ának a) pontjában, 190. §-ának b), c) és e) pontjában meghatározott kihágási cselekményeket a javaslat 193. §-a első bekezdésének 1. pontjában általánosabb meghatározás keretében összevontam az 1907: XIX. t.-c. 187. §-ának b) pontjában és 191. §-ának a) pontjában megállapított kihágások felvételét, amelyek a tagsági igazolványok kiállítására vonatkoznak, mint tárgytalanokat mellőztem, minthogy a javaslat a tagsági igazolványokat egyáltalán kiküszöböli. Ellenben kiegészítettem a munkaadók terhére megállapítható kihágások sorozatát a munkaadónak azzal a mulasztásával, amely szerint a biztosítási járulékokat, díjakat és járulékelőleget a jogerős megállapításnak megfelelő esedékesség szerint elfogadható mentő ok nélkül be nem szolgáltatja. E kihágási tényálladékot azonban szintén az érvényben levő jog köréből merítettem, amennyiben a 4790/1917. M. E. számú rendelet 40. §-a első bekezdésének 2. pontja alapján ez a rendelkezés jelenleg is fennáll. E kihágás tekintetében azonban eltértem a 4790/1917. M. E. számú rendelet idézett rendelkezésétől annyiban, hogy az a kihágás megállapítását ahhoz fűzi, hogy a munkaadó a szóban levő munkásbiztosítási köztartozásait esedékességük szerint be nem szolgáltatta, viszont ezzel szemben az idézett rendelet 41. §-a első bekezdésének 1. pontja a kihágás megállapítását kizáró körülménynek minősíti a betegségi biztosítási járulékok és a balesetbiztosítási díjak tekintetében azt, ha a munkaadó fizetési kötelezetti