Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

118 28. szám. hozatal jogát az 1907: XfX. t.-c. rendelkezésével szemben, amely azt az igazgatóságra ruházza, az elnök jogkörébe utalja, akinek határozata ellen bírói útra tartozó panasznak (222. §.) van helye. Az elnöknek az érdekeltségek felett álló pártatlansága és a bírói jogorvoslat bizonyára hatályosabb biztosíték az erkölcsi kisebbítéssel járó kizárás ós felfüggesztés ellen, mint az igazgatóságnak a*z érdekképviselet természetétől befolyásolt határozata. A 110. §-ho0. A javaslat egyéb eszközök mellett, amelyekkel a biztosítottak és a munkaadók érdekeinek egyenlő súlyú érvényesülését előmozdítani kívánja, az önkormányzati tisztség elfogadásának és teljesítésének kötelezettségével igyekszik lehetőleg biztosítani azt, hogy a megválasztottak a közbizalomból reájuk hárított feladatokat az állampolgári kötelességtudás követelményei szerint teljesítsék. Ily képen előreláthatólag megszűnik az az aránytalanság, amely eddig a biztosítottak és a munkaadók képviselőinek az önkormányzatban való tényleges közreműködése tekintetében jelentkezett. A köztisztség elfogadására vonatkozó törvényes kötelesség nem új intézmény a mi jogrendszerünkben. Ebben a tekintetben utalhatok a községekről szóló 1886: XXII. t.-c. 71. §-ára. De utalhatok a nómetbirodalmi biztosítási törvény megfelelő rendelkezésére is (ReichsVersicherungsordnung 17. §.), amely szerint az önkormányzati szerv tagjává jogszerűen megválasztott munkaadó megválasztását csak a törvényben felsorolt esetekben utasíthatja vissza. A visszautasítási okoknak törvényben való felsorolását azonban mellőzendőnek találtam, mert a gyakorlati élet változatosságához és a munkaadók egyénenkénti méltányos szempontjaihoz inkább simul a javaslat rendelkezése, amely közelebbi meghatározás nélkül az intézet elnökét feljogosítja arra, hogy nyomatékos okból a tisztség elfogadása alól felmentést adhasson. Az önkormányzati kötelességek teljesítésében tanúsított hanyagság pénzbeli büntetése ugyancsak példáját találja a német Reichsversicherungsordnung 118. §-ában. Ebben a vonatkozásban különben csak mérsékelt pénzbírságot kívánok alkalmaztatni, mert ennek inkább a társadalom iránti kötelessógtudás felébresztését, mint megtorlás jellegét kívánom adni. Ott, ahol a bírság ismétlés esetében hatástalannak bizonyult, nem marad más hátra, mint a lelkiismeretében javíthatlannak elmozdítása, amihez a munkásbiztosítási köztisztsógből való időszakos kizárás következményét is fűzöm. Ha olyannal állunk is szemben, aki kötelességei teljesítésének elmulasztásával az ügy iránt való érdeklődósének hiányáról tett bizonyságot, mégis a kizárásnak bizonyos mértékben megbélyegző jellege bizonyára serkentőleg fog hatni a lanyhább lelkiismeretre is. A 111. és 112. §-okho2. Az önkormányzati szervek tagjai tisztségének jellegére " és díjazásukra, úgyszintén a magánjogi felelősségükre vonatkozó szabályokat a javaslat átveszi az 1907: XIX. t.-c. 112. ós 113. §-ából. A 113. és 114. §-okhoz. E §-ok tartalmazzák a javaslatnak szervezeti kérdésekben, az elnöki tisztség és hatáskör létesítésén felül, legsarkalatosabb rendelkezéseit. Ezek szerint az Országos Munkásbiztosító Intézet és az általa fentartott intézmények kezelését, ide nem értve a vállalati pénztárak kezelését, az állam látja el, amennyiben az összes alkalmazottak állami alkalmazottak és mint ilyenek közhivatalnokok. E rendelkezés indokolását és jelentőségét a javaslat általános indokolásában bőven kifejtettem és arra itt visszatérni felesleges. A rendezés részletei tekintetében megjegyzem, hogy az Országos Munkásbiztosító Intézet alkalmazottainak kinevezése is az állami alkalmazottakéval azonos módon történik, ós képesítésükre, jogaikra és kötelességeikre, illet-