Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

28. szám. 119 menyeikre és szolgálati viszonyukra az állami rendszerű fizetési osztályokba tartozó állami alkalmazottakra vonatkozó szabályokat kívánom alkalmazni. Megfontolás tárgya volt, vájjon a munkásbiztosítási állami alkalmazottakra nem kellene-e az állami üzemekben általában érvényben lévő államvasúti rendszerű fizetési osztályokat érvényre emelni. E megfontolás után is arra határoztam magam, hogy az állami rendszerű fizetési osztályok nyerjenek alkalmazást, mert az államvasúti rendszer csak az állami üzemekben van érvényben, a munkásbiztosító intézetnek pedig haszonhajtásra törekvő vállalati, üzemi jellege nincs. Önként érthető, hogy azok a különleges szempontok, amelyek a munkás­biztosító intézet feladatkörében alkalmazottaknak különleges szolgálati viszo­nyából következnek, megfelelő külön rendezést igényelnek. Elsősorban a fegyelmi joghatóságra és eljárásra gondolok, amely különleges rendezést kíván, figyelemmel arra, hogy a szóban lévő alkalmazottak, bár tisztségük eredete szerint államiak, mégis feladataik szempontjából önkormányzati köztestület szolgálatában állanak. Ennek a szempontnak mórlegelésével indokoltnak látom, hogy a szóban lévő állami alkalmazottak fegyelmi joghatóságában elsőfokon az önkormányzat is részt vegyen. Egyébként ezt- a kérdést, úgyszintén az alkalmazottak szolgálati viszonyát érintő egyéb különleges kérdéseket is a népjóléti miniszter, a pénzügyminiszterrel egyetértve, rendelettel sza­bályozza. Pontos elvi jelentősége van a javaslat ama rendelkezésének, amely az Országos Munkásbiztosító Intézet tisztviselőit szakonkint összesített létszámba tömöríti. Amiként a javaslat általános indokolásában már reá mutattam, a biztosítás központosításához fűződő várakozásom sikerének egyik biztosítékát látom az egységesen irányított egységes tisztviselői karban, az eddigi álla­pottal szemben, amidőn az Országos Munkásbiztosító Pénztár központja és annak helyi szervei valamennyien külön-külön létszámot alkotó és külön­külön önkormányzat által irányított tisztviselői karral dolgoznak. Kiegészítve e rendelkezést azzal, amely szerint az egyes alkalmazottaknak a központban vagy valamely kerületi pénztárnál való szolgálati beosztásáról a népjóléti és munkaügyi miniszter intézkedik, megvan a mód és a biztosíték arra, hogy az egész létszám áttekintésével teljesített kiválasztás útján minden alkal­mazott a bizonyított képességének és kifejtett munkásságának megfelelő helyre jusson és a tisztviselői kar szolgálata az Országos Munkásbiztosító Intézet összérdekeltsége javára gyümölcsöztessék. A 115. és 116. §~okho8. A javaslat az Országos Munkásbiztosító Intézet alkalmazottainak szolgálati viszonyát legfőbb vonásaiban következőkben rendezi : Az Országos Munkásbiztosító Intézet központjában, úgyszintén az egyes kerületi pénztáraknál, végül az Országos Munkásbiztosító Intézet külön intéz­ményeinél (kórház, gyógyintézet stb.) az alkalmazottak főnöke az ügyvezető, illetve az intézmény vezetője. Az alkalmazottak működési ügykörét a főnök állapítja meg és ő gyakorolja felettük a felügyeletet. A főfelügyeletet a nép­jóléti és munkaügyi miniszter teljesíti. Az önkormányzati szervek ülésein az illető ügyvezető vagy a tőle kijelölt tisztviselő végzi az előadó tisztét. A központi ügyvezető a helyi szervek és az intézmények ügyvitele felett is felügyeletet gyakorol és e végett az egyes helyi szerveknek és az intézmé­nyeknek ügyviteli utasításokat is adhat és náluk ügyviteli vizsgálatot tart­hat, amelynek foganatosításával más tisztviselőt is megbízhat. E rendelkezésekből kitűnik, hogy az Országos Munkásbiztosító Intézet

Next

/
Oldalképek
Tartalom