Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

'•'• '.•••.,:•..•:"..:,;•; .".".'•:.. ". ,•'• ;, •• ' •-• ..• : '. . ••• 28. szám. 117 A kerületi választmány elnökét s a szükséges számú alelnökeit az Országos Munkásbiztositó Intézet elnökének és alelnökeinek tisztségére megállapított módon, időtartamra és minősítési kellékek szerint a minisztérium nevezi ki. Ezenfelül a javaslat módot ad arra, hogy a kerületi pénztári választmány elnökének, illetve alelnökének tisztségével a kerületi pénztár ügyvezetője is megbízható legyen. A kerületi, illetve a vállalati pénztár választmányának hatásköre általában azonos azzal, amelyet az 1907 : XIX. t.-c. szerint a kerületi munkásbiztosító pénztár, illetve a vállalati betegsegélyző pénztár igazgatósága gyakorol. Minthogy azonban a választmány hatáskörét az Országos Munkásbiztosító Intézet nevében tölti be, azok az érdekellentétek és összeütközések vagy súrlódások, amelyek a múltban az Országos Munkásbiztosító Pénztár és helyi szerveinek önkormányzata között felmerültek és egymást keresztező intézkedésekkel a működés sikerét meghiúsították, a jövőre kiküszöböltetnek : ezt a javaslat azzal a rendelkezéssel kívánja biztosítani, amely szerint a kerületi, illetve a vállalati pénztár választmányának határozatai az önkormányzat központi szerveinek határozataival nem ellenkezhetnek. Ugyanezt a célt szolgálja a javaslatnak az a rendelkezése, amely az Országos Munkásbiztosító Intézet alapszabályának tartja fenn annak megállapítását, hogy a választmányok hatáskörébe utalt határozatok közül melyek szorulnak az igazgatóság jóváhagyására. Figyelemmel arra, hogy az Országos Munkásbiztosító Intézet szervezeti egységét a javaslat az 1907 : XIX. t.«c.-hez képest határozottabban kidomborítja, a kerületi és a vállalati pénztári választmányok határozatai az Országos Munkásbiztosító Intézet önkormányzatának megnyilvánulásaiként jelentkeznek, amelyeknek helyessége és jogszerűsége tekintetében elég biztosítékot nyújt az Országos Munkásbiztosító Intézet igazgatóságának jóváhagyási jogköre ; ezért, úgyszintén figyelemmel arra, hogy az igazgatóság jóváhagyó határozatának meghozatalában is részt vesz az Országos Munkásbiztosító Intézet elnöke, a javaslat mellőzi a választmányok határozatának a felügyeleti hatóság jóváhagyása alá terjesztését. Egyedül a kollektív szerződés keretén kívül kötött orvosi, gyógyszerészi és szülésznői egyénenkénti szerződések tekintetében írja elő a javaslat a népjóléti és munkaügyi miniszter jóváhagyási jogkörét. A javaslat rendelkezései általában azt célozzák és ezt a törvényhozási célt meg is valósítják, hogy a kerületi és a vállalati pénztárak vagyonjogi önállóságának megszüntetése mellett és az Országos Munkásbiztosító Intézet szervezeti egysége dacára a biztosítottak ügyében az ő bizalmukból megválasztott és a helyi viszonyokban tájékozott önkormányzati szervezet működjék. A vállalati pénztár választmányának elnöke tekintetében a javaslat átveszi az 1907 : XIX. t.-c. 144. §-ának rendelkezését. A 109. §-hoz. A javaslat az önkormányzati tisztségre vonatkozó kizáró körülményeket az 1907 : XIX. t.-c. 110. és 131. §-a értelmében állapítja meg, azzal a módosítással, hogy a bűntettnek mindenesetre kizáró hatályt tulajdonít még abban az esetben is, ha nem nyereségvágyból követtetett el, A kizáró okokat a javaslat kiegészíti továbbá azzal, hogy nem lehet az önkormányzat tagja, akit az állam és a társadalom hatályosabb védelméről szóló törvénybe ütköző vétség miatt jogerősen elitéltek, úgyszintén az sem, akit mint munkásbiztosító pénztári tisztviselőt az 1918. évi október hó 31. napját követő időben tanúsított hazafiatlan, társadalomellenes vagy a közerkölcsb3 ütköző magatartása miatt a szolgálatból nem igazoltként elbocsátottak. A javaslat a kizárás, illetve a felfüggesztés tárgyában való határozat-