Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról
28. szám. 113 kívánja. Ezzel szemben a javaslat az oly határozat érvényességéhez, amely a betegségi biztosítási járulékok kulcsát vagy a betegségi segélyeket módosítja, a biztosításra kötelezettekés a munkaadók jelenlévő képviselőinek különkülön titkos szavazással létrejött kétharmad-kétharmad többségét kívánja. Ehhez képest biztosítva van, hogy a megterhelés módosításának kérdésében mindkét érdekeltség külön-külön nyilváníthassa akaratát és hogy egyik érdekeltségnek véletlenül jelenlévő többsége a másik érdekeltség akarata ellenére arra a határozatát a szóban levő fontos kérdésekben nem erőszakolhatja reá. A javaslat általában is eleget tesz annak a több oldalról hangoztatott kívánságnak, hogy a határozathozatalban, illetve a határozat hozatala felett megtartott szavazásban a biztosításra kötelezetteknek és a munkaadóknak képviselői egyenlő számban vegyenek részt. A javaslat azonban e rendelkezést nem minősíti feltétlenül követendő jogszabálynak, mert nem zárkózhatik el annak elismerésétől, hogy az ügybuzgó érdekelteégnek bizonyos mértékű jogcsorbítását jelenti, ha a lanyhább kötelességteljesítést tanúsító érdekeltség megjelent képviselőivel szemben fölös számban megjelent képviselői a szavazásból kizáratnak. Ily általános rendelkezésre az önkormányzat szervezetében javasolt újítások következtében nincs is oly parancsoló szükség, mint amennyire ez egyébként mutatkoznék. Annak következtében ugyanis, hogy az önkormányzati tagok megjelenését és közreműködését a javaslat bírsággal is igyekszik biztosítani, annak következtében továbbá, hogy a pártoskodásra legtöbb alkalmat adó tisztviselőválasztások a javaslat szerint megszűnnek, végül figyelemmel arra is, hogy a legfontosabb határozatok jóváhagyást igényelnek, a tényleges paritás megállapítására ; mellozhetlen szükség nincs. Ezt a szabályt tehát a javaslat csak kisegítő szabályként, fakultativ módon alkalmazza, amidőn a biztosításra kötelezettek és a munkaadók képviselőinek a szavazásban való egyenlő részvételét csak arra az esetre írja elő kötelezően, ha az erre irányuló indítványt akár az egyik, akár a másik érdekeltség, jelenlévő képviselőinek kétharmad többségével hozott határozata alapján a szavazás megkezdéséig előterjeszti. Önkény kizárása végett a javaslat szerint sorshúzással kell megállapítani, hogy a szavazás gyakorlásából személy szerint kiket kell kizárni. A javaslat a két érdekeltségnek az önkormányzatban való egyenlő részvétele mellett figyelembe veszi azt a tényt, amely szerint bizonyos kérdések felett hozott határozatok tekintetében a biztosítottaknak közvetlen érdekei egyáltalán nincsenek. E határozatok azok, amelyek a veszélyességi táblázat megállapítására és módosítására, valamint a balesetbiztosítási tartalékalap gyarapítására vonatkoznak. A biztosításra kötelezettek kártalanítási igényeit ugyanis egyáltalán nem érinti az, hogy a munkaadók a költségeket egymás között milyen kulcs szerint osztják fel. Okszerűség szempontjából helyesnek vélem tehát, ha e határozatok hozatalában a biztosításra kötelezettek nem vesznek részt, mert közreműködésük jogos érdeket nem szolgálna és a jogos érdekek elhomályosítására nyújthatna módot és alkalmat. A javaslat ama nehézségekre figyelemmel, amelyekkel a közgyűlésnek összehívása jár, gondoskodni kíván a sürgős szükség esetéről, még pedig akként, hogy a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben felmerülő sürgős szükség esetében az igazgatóság határozzon. Ha oly kérdésről van ! szó, amely felett a közgyűlésen is csak a munkaadók határoznak, az igazgatóság ugyancsak kizárólag munkaadó tagjainak részvételével határoz. A népjóléti és munkaügyi miniszternek a közgyűlési határozatokra voKépv. iromány. 1927—1932. II. kötet. 15
