Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról
114 28. szám. natkozó jóváhagyási jogkörét a javaslat az 1907: XIX. t.-c. 105. §-ának megfelelőleg állapítja meg. A 100. és 101. §-okJios. A javaslat az igazgatóság tagjainak választására az 1907 : XIX. t.-c. 106. §-ának megfelelő rendelkezéseket tartalmaz azzal az eltéréssel, amely szerint az igazgatóság tagjainak számát az idézett §. legfeljebb 60 tagban, míg a javaslat legfeljebb 30 tagban állapítja meg és a képviselet szempontjából mindkét érdekeltségen belül az arányos képviselet elvét írja elő azzal a további hozzáadással is, hogy a munkaadók között a balesetbiztosításra kötelezett mind a három üzletág megfelelő képviselethez jusson. Az igazgatóság hatáskörét a javaslat általában az 1907 : XIX. t.-c. 106. §-ának harmadik bekezdésében megállapított módon szabja meg. Ezenfelül részletesen is. felsorolja azokat a feladatokat, amelyeket a javaslat egyes helyein tett rendelkezések szerint az igazgatóságnak kell ellátnia. Azt az elvet, amely szerint a kizárólag munkaadói érdekeltséget érintő kérdésekben csak a munkaadók határozzanak, a javaslat az igazgatóság tekintetében is érvényesíti, előírván, hogy a járulékfizető üzemeknek a veszélyességi osztályok és arányszámok alá besorozása, úgyszintén a járulékkirovás évenkinti egységdíjtételének megállapítása tárgyában az igazgatóságnak csak munkaadó tagjai határoznak. Az igazgatósági határozatok tekintetében a népjóléti és munkaügyi miniszter jóváhagyási jogkörét a javaslat akként állapítja meg, hogy az intézet önkormányzati szabad működése lehetőleg érvényesülhessen. Evégett a javaslat a jóváhagyási jogkört az orvosoknak, a gyógyszerészeknek és a szülésznőknek testületeivel kötött kollektív szerződésekre ós az intézet dologi szükségleteire vonatkozó költségvetésre, végül a gyógyintézetekkel ée a gyógyfürdőkkel való és általában a dologi szükségletek beszerzését célzó azokra a szerződésekre korlátozza, amelyeknek tárgya nagy vagyoni értéket képvisel. Ezek tekintetében azonban a népjóléti és munkaügyi miniszter állapítja meg a jóváhagyásának fen tartott határozatok részletesebb felsorolását. A szóban levő rendelkezésekből kitűnik, hogy az 1907 : XIX. t.-c. szerint jóváhagyás alá eső határozatok közül a javaslat szerint nem esnek jóváhagyás alá a természetben nyújtott szolgáltatások egyenértékének megállapítására, úgyszintén a balesetbiztosítási járulékelőleg megállapítására vonatkozó határozatok, végül pedig azok a határozatok sem, amelyekkel az igazgatóság a kerületi és a vállalati pénztárak választmányainak határozatait törvényes hatáskörében jóváhagyja. Ebben a vonatkozásban tehát az önkormányzat jogkörének bővülésével állunk szemben, amit, figyelemmel az intézet szervezetében tett rendelkezésekre, főleg pedig a kinevezett elnök tisztségére és jogkörére (105. §.), minden aggály nélkül megengedhetőnek tartok. A 102. és 103. §-ohhos. A javaslat az elnökség tagjainak számát, választásuk módját és működésük tartamát ós annak ügyrendjót az igazgatóságra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával állapítja meg. E rendelkezések szerint az elnökség az önkormányzatnak az a szerve, amelynek útján az intézet ügyvitelével a közvetlen kapcsolatot fentartja, amennyiben az elnökség gyakorolja az állandó ellenőrzést ós előkészíti, ami rendszerint csak az ügyviteli közegek igénybevételével történhetik, az igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyek elintézését, halaszthatatlan sürgősség esetében pedig az igazgatóság helyett, de utólagos jóváhagyásának fentartásával intézkedik. A javaslat az elnökséget az intézet nevében való vóghatározat hozatalára is jogosítja, amennyiben a balesetbiztosítási járulékok és pót]áruiékok
