Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

11.2 28. szám. szemben pedig a felügyelő bizottság ellenőrzést eddig sem gyakorolt és ennek az ellenőrzésnek gyakorlása:a a javaslat más tényezőkről, t. i. a felügyeleti hatóság ellenőrzési jogának kiépítésével gondoskodik. Ezek szerint a javaslat az önkormányzat központi szerveiként az eddigiekből a közgyűlést, az igazgatóságot és az elnökséget hagyja meg, amelyekhez a kártalanító bizottságok járulnak. Az Országos Munkásbiztosító Pénztár eddigi működésében is ismerte a kártalanító bizottság intézményét; ily. bizottságokat ügyviteli alapon létesített abból a célból, hogy ezek a járadékmegállapító határozatokat, szakmaszerű csoportokban, az igazgatóság számára előkészítsék. A javaslat e bizottságokat mint törvényes önkormányzati szerveket állítja fel, még pedig akként, hogy határozataik nem az igazgatóság számára készített ügyviteli előmunkálat, hanem az intézet nevében joghatályosan létrejött és bírói útra megfelebbezhető határozatok jellegével bírnak. A javaslat az Országos Munkásbiztosító Intézet jogi személyiségének és így önkormányzati egységének megállapítása folytán a helyi szervek közgyűlését és felügyelőbizottságát, mint felesleges szerveket megszünteti és lényegileg az eddigi kerületi munkásbiztosító pénztári, illetve vállalati betegsegélyző pénztári igazgatóság hatáskörében a kerületi pénztári, illetve a vállalati pénztári választmányokat létesíti, amelyek határozataikat az Országos Munkásbiztosító Intézet nevében hozzák. A 98. és 99. §-okhoz. A javaslat a közgyűlés tagjainak választása tekintetében az 1907: XIX. t.-cikk rendelkezésével (104. §.) szemben azt a módosítást tartalmazza, amely szerint ezeket nem a kerületi és a vállalati pénztárak közgyűlése, hanem ily közgyűlések az előrebocsátottak szerint már nem létezvén, a kerületi és a vállalati pénztárak tagjai közvetlenül választják. Egyébként a javaslat átveszi a biztosítottak és a munkaadók paritásos képviseletének és a titkos szavazásnak elvét és kiegészíti ezeket az arányos képviseleti rendszer megállapításával, amely a javaslat indokolásának általános részében felhozottak szerint a kisebbségeket is megfelelő képviselethez juttatja. A javaslat gondoskodik arról, hogy az Országos Munkásbiztosító Intézet közgyűlésében képviselethez jussanak azok a külön betegsegélyző intézetek is, amelyeknek baleseti biztosításra kötelezett tagjai vannak. Ez intézetek kiküldöttei ugyanis a balesetbiztosításra vonatkozó ügyek elintézésében szükségképpen kell, hogy részt vegyenek. Önként érthető, hogy azok a külön betegsegélyző intézetek, amelyeknek tagjaira vonatkozólag a balesetbiztosítási kötelezettség szünetel (59. §.), az Országos Munkásbiztosító Intézet közgyűlésébe kiküldötteket nem választanak, minthogy ebben az esetben képvíseltetésükre szükség nincs. A közgyűlésre vonatkozó részletesebb szabályok megállapítását a javaslat az alapszabálynak tartja fenn. Egyébként a javaslat a közgyűlés hatáskörébe tartozó feladatokat általában az 1907 : XIX. t.-c. 105. §-ának megfelelő módon sorolja fel, kiegészítve a betegsegélyezési rendtartás megalkotására ós módosítására vonatkozó jogkörrel. Az 1907 : XIX. t.-c. 105. §-a a betegség esetében nyújtandó segélyek mértéke, a segélyek felemelése, illetve kiterjesztése vagy leszállítása, úgyszintén a fedezet kimutatása és a járulékszázalék felemelése, illetve leszállítása felett hozott közgyűlési határozatok érvényességéhez a közgyűlésen jelenlevők kétharmad többségének titkos szavazással létrejött hozzájárulását