Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról
28. szám. szorítkozó kört foglalnak magukban, az alapszabályok feladata lesz annak mérlegelése, hogy a javaslat általános rendelkezései szerint önkéntes biztosításra jogosultak közül mely csoportok biztosítására vállalkozhatnak. Ellenben az önkéntes továbbfizetéssel biztosítást a javaslat, általános rendelkezéseinek alkalmazásával, mindenesetre megengedi annál az intézetnél, amelynek a biztosított legutóbb volt kötelezett tagja. Nem volna ugyanis helyén való, hogy valamely intézet biztosításra kötelezett tagjait az önkéntes továbbfizetósnek kedvezményéből a törvény általános korlátain túlmenő megszorításokkal kizárhassa. Az Országos Munkásbiztosító Intézet biztosításra kötelezett tagjainak önkéntes továbbfizetéssel való biztosítása tekintetében a javaslat a jogosultak szabad választására bízza, hogy vagy a lakóhelyük szerint illetékes kerületi pénztárnál, vagy annál a vállalati pénztárnál biztosíthassák magukat, amelynél legutóbb biztosításra kötelezettek voltak. Általában ugyanis mind az intézet, mind a biztosított szempontjából legcélszerűbb, ha a biztosítás a lakóhely szerint illetékes kerületi pénztárnál történik. Másfelől azonban a biztosítottnak a megszokott kapcsolatok következtében személyi érdeke fűződhetik ahhoz, hogy kötelezettségének megszűnése után önkéntes továbbfizetéssel annál a vállalati pénztárnál maradjon biztosítva, amelynél kötelezett tag volt. Ily móltányos kívánságok teljesítésére a javaslat ugyancsak módot ad. A javaslat az önkéntes és az önként továbbfizető biztosítottakat az intézeti tagságból és így az önkormányzati jogokból kizárja. Az önkéntesek és az önként továbbfizetők, valamint az intézet között ugyanis a biztosítottak szabad elhatározásán nyugvó, ügyleti jellegű jogviszony áll fenn, amely kizárólag arra szorítkozik, hogy bizonyos járulékok fejében a törvényes feltételek esetében bizonyos segélyek adassanak. Ez az ügyletszerű jogviszony azonban nem jogosíthatja az ily biztosítottakat arra, hogy a biztosítási kötelezettség alapján felépült intézmények életében, mint azoknak tagjai részt vehessenek. A 97. §-hos. A javaslat az Országos Munkásbiztosító Intézet önkormányzati szervezetét az 1907: XIX. t.-cikkben megállapított szervezettől eltérő módon állapítja meg. Az 1907: XIX. t,-c. 103. §-a ugyanis ily szervekként a közgyűlést, az igazgatóságot ós a felügyelőbizottságot létesítette, míg az elnökség létesítésére a 114. §. az alapszabályokban való szabad elhatározási jogot biztosított. A javaslat mindenekelőtt megkülönbözteti az Országos Munkásbiztosító Intézet önkormányzatának központi és helyi szerveit. Annak a rendelkezésnek következtében ugyanis, amely az Országos Munkásbiztosító Intézetet egységes jogi személyként létesíti és a kerületi és a vállalati pénztárak jogi személyiségét megszünteti, a helyi teendőkben működő önkormányzat most már nem a kerületi, illetve a vállalati pénztár önkormányzati szerve, hanem helyi önkormányzati szerve magának az Országos Munkásbiztosító Intézetnek. Egyébként az önkormányzat központi szervei közül mellőzi a javaslat a felügyelőbizottság létesítését, amelynek feníartása az egyébkónti szervezeti változások következtében felesleges. Annak következtében ugyanis, hogy az Országos Munkásbiztosító Intézet ügyvitelét állami tisztviselők intézik, az ügyvitellel szemben az önkormányzatnak nemcsak határozathozatali, hanem ellenőrzési jogköre is nagyobb jelentőséget nyer és ennek az ellenőrzésnek gyakorlására kellő biztosítékot nyújt az elnökség, amelyet a javaslat most már nemcsak az önkormányzat szabad elhatározásától függő alapszabályszerű, hanem törvényes szervként létesít. Az önkormányzati szervek határozataival
