Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

28. szám. 3 ban részesülnek, nyugellátásban részesülő özvegy nincs. Az előbbi bekezdésben megjelölt biztosítottaknak e § on alapuló biztosítási kötelezettsége szünetel arra az időre, amelyen át oly kereseti foglalkozást folytatnak, amelyből nyugellátásuknál lényegesen nagyobb jövedelmük van. A jelen §. rendelkezései a nyugállományú és átmeneti ellátást élvező katonai egyénekre, valamint a magyar királyi csendőrség, a magyar királyi folyamőrség és a magyar királyi vámőrség nyugállományú egyéneire, úgyszintén nyugellátásban részesülő özvegyeikre és árváikra is kiterjednek. 7. §. A biztosítási kötelezettség nem terjed ki a törvényesen bevett és a törvényesen elismert vallásfelekezetek lelkészeire és mindkét nemű szerzetes rendek tagjaira. Kivétetnek e szabály alól azok a lelkészek, akik egyházi javadalom hiányában, munkabér fejében egyéb szolgálatot teljesítenek (hitoktatók, tanárok, stb.). Nem esnek betegségi biztosítási kötelezettség alá a tényleges állományú katonák, továbbá a magyar királyi csendőrség, a magyar királyi folyamőrség és a magyar királyi vámőrségtényleges állományú tagjai sem. 8. §. A betegségi biztosítási kötelezettség nem terjed ki azokra, akik biztosítási kötelezettség alá eső vállalatban, üzemben vagy foglalkozásban csak mellékfoglalkozásképen dolgoznak. A jelen §. szempontjából mellékfoglalkozás az, amely az egyébként! kereset vagy jövedelem mellett megélhetési keresetforrásnak nem tekinthető. Nem terjed ki a biztosítási kötelezettség azokra sem, akik háztartásban, vagy biztosításra kötelezett vállalatban, üzemben vagy egyéb foglalkozásban mint segítő családtagok, a háztartásban nyex^t esetleges ellátástól eltekintve, munkabér nélkül vagy oly bér fejében dolgoznak, amely nem az ő megélhetési keresetforrásuk. E §. szempontjából családtagok alatt a 33. §-ban megjelölt hozzátartozókat kell érteni. 9. §. A betegségi biztosítási kötelezettség a biztosításra kötelezett vállalatban, üzemben vagy foglalkozásban való munkamegkezdésének időpontjában kezdődik és addig tart, amig a biztosított a foglalkozásból ki nem lép. Ha a munka abbahagyása a munkaviszony megszüntetése nélkül, időlegesen (szabadság, üzemi munkaszünet miatt, stb.) történik, a betegségi biztosítási kötelezettség a munkateljesítés szünetelésének idején is hatályban marad. A 6. §-ban megjelöltek biztosítási kötelezettségének 'kezdetére és megszűnésére a nyugellátási igény kezdete és megszűnése irányadó. Aki biztosításra kötelezett több vállalatnál, üzemben vagy foglalkozásban dolgozik, biztosításra kötelezettnek csak főfoglalkozása alapján tekinthető. A jelen törvény alapján senki sem lehet betegség esetére többszörösen biztosítva. Az otthoni munkásokra (4. §.) vonatkozó szabályokat a népjóléti és munkaügyi miniszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg. 10. §. Betegségi biztosítási kötelezettség alá nem eső egyénnek ilyenként bejelentése a !•öt élező biztosítás fennállására jogalapot nem ad, még pedig abban az esetben sem, ha a biztosítás fej ében járulékot fizettek be. II. Fejezet. Önkéntes biztosítás. 11. §. Önként biztosíthatók nemre és állampolgárságra tekintet nélkül: 1. a betegségi biztosítási kötelezettség alá eső vállalatnál, üzemben vagy foglalkozásban alkalmazott tisztviselők, művezetők, kereskedősegódek és általában a hasonló állásban levő, rendszerint havi vagy évi fizetéses munkavállalók (3. §.), akiknek mun-