Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.

Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról

4 28. szám. kabéré a biztosítási kötelezettségre irányadó bérhatárt ugyan meghaladja, de az önkéntes biztosításukra irányadó bérhatárt (12. §.) nem lépi túl; 2. a munkásbiztosító intézettel (pénztárral) szerződéses viszonyban levő szülésznők; 3. a szolgálati viszony megszűné­sével a munkaadótól vagy ily szol­gáltatmány r nyújtására hivatott intéz­ménytől nyugdíjban, járadékban vagy ezekkel egy tekintet alá eső ellátás­ban részesülő személyek, ide nem értve a 6. §-ban megjelölteket; 4. a háziiparral foglalkozók; 5. a segédszemélyzet nélkül dolgozó önálló iparosok; 6. a közönséges napszámosok; 7. a műhellyel bíró nyilvános tan­intézetek tanulói ; 8. e törvény hatálybalépésének idő­pontjától kezdve folytatólag mind­azok, akik e törvény hatálybalépésé­nek idejében az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907 : XIX. törvénycikk hatálya alá eső pénztárnál betegség esetére jog­szerűen önként biztosítva voltak. 12. §. Az önkéntes biztosításra a bejelentést mind a biztosítást kérő, mind az ő munkaadója előterjesztheti. A minisztérium az önkéntes biz­tosítási bejelentés elfogadását egy­felől a biztosítást kérőnek orvosi vizsgálattal megállapított kedvező egészségi állapota, másfelől annak alsó és felső korhatára alapján kor­látozhatja. E korlátok a 11. §. 8. pontjában megjélőitekre nem vonat­koznak. Ugyancsak a minisztérium állapítja meg a 11. §. 1. pontjában megjelöl­tek önkéntes biztosítására irányadó bórhatárt. A rendeletet és minden módosítá­sát a törvényhozásnak be kell mu­tatni. 13. §. Aki a biztosítási kötelezett­séget megállapító foglalkozásból kilép a nélkül, hogy további foglalkozása alapján ismét biztosítási kötelezett­ség alá esnék, önkéntes továbbfize­téssel korára tekintet ós orvosi vizs­gálat nélkül is fenntarthatja bizto­sítását, ha a kötelezettség megszűné­sétől számított négy héten belül az addig esedékessé vált járulékot befi­zeti. Önkéntes továbbfizetéssel beteg­ségi biztosítását azonban csak az a biztosításra kötelezett tarthatja fenn, aki a kötelezettség megszűnését köz­vetlenül megelőző egy év tartama alatt összesen legalább hat hónapon át, vagy közvetlenül megelőző két év tartama alatt összesen legalább tizen­két hónapon át betegségi biztosításra kötelezett volt. A hat, illetve a tizenkét hónapba nem számítható be az az idő, amelyen át az intézet (a pénztár) a biztosítottat segélyezte (24. és 53. §.). 14. §. Az önkéntes biztosítás a felvétel napjával kezdődő nyolc hét leteltét követő nappal lép hatályba. Az önkéntes továbbfizetéssel biztosí­tás hatálya az esedékessé vált já­rulékok befizetésének (13. §.) napját követő nappal veszi kezdetét. Az önkéntes ós az önkéntes tovább­fizetéssel biztosítás hatálya megszű­nik, ha a biztosított, illetve a mun­kaadó két járulókrészlettel az esedé­kességen túl adós. Az önkéntes és az önkéntes továbbfizetéssel biztosítás hatálya megszűnik továbbá akkor is, ha a biztosított az alapszabályszerű segélyt teljesen igénybe vette (46. §. második bekezdése). Az önkéntes továbbfizetéssel biz­tosítás legfeljebb egy éven át tart­ható fenn. Azok azonban, akik a biz­tosítási kötelezettséget megállapító foglalkozásból kilépésük előtt össze­sen legalább tíz éven át betegségi biztosításra köteiezejbtek voltak és ezt a kilépés alkalmával, vagy leg­később a kilépéstől számított egy éven belül igazolják, önkéntes tovább­fizetéssel egy éven túl is folytatólag,' időbeli korlátozás nélkül fenntarthat­ják biztosításukat. A tíz évbe be kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom