Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról
2 28. szám. 16. az állam, a törvényhatóságok és a községek, a törvényesen bevett és a törvényesen elismert vallásfelekezetek hivatalai, úgyszintén az általuk fentartott vagy kezelt intézmények, intézetek és vállalatok; 17. a törvény által alkotott testületek (közjegyzői kamarák, ügyvédi kamarák, kereskedelmi és iparkamarák, mezőgazdasági kamarák, munkásbiztosító intézetek és pénztárak, ipartestületek, stb.); 18. az egyesületek és a társulatok, az alapok és az alapítványok. 2. §. A jelen törvény nem terjed ki a mezőgazdaságra és az erdei termelésre, az állattenyésztésre, a halászatra, a kert- és a szőlőművelésre, a selymészetre és a méhészetre. Az Országos Gazdasági Munkáspénztárról és a gazdasági cselédek, valamint a gazdasági gépmunkások baleset esetére való biztosítása és betegség esetében való ellátása tekintetében irányadó törvényes rendelkezésekről szóló 1913: XX. törvénycikk 2. §-a hatályban marad. 3. §. Betegségi biztosításra kötelezettek, nemre, korra és állampolgárságra tekintet nélkül azok, akik betegségi biztosítási kötelezettség alá eső vállalatnál, üzemben vagy foglalkozásban (1. §) mint munkavállalók munkabér fejében szolgálatot teljesítenek. A jelen törvény szempontjából a munkabérrel egy tekintet alá esik a fizetés, a tiszteletdíj vagy bármi más címen élvezett járandóság. A munkavállalók közül a tisztviselők, a művezetők, a kereskedősegédek és általában a hasonló állásban levő, rendszerint havi vagy évi fizetéssel alkalmazottak csak abban az esetben kötelezettek betegségi biztosításra, ha munkabérük a jogszerű határt meg nem haladja. A betegségi biztosítási kötelezettség fennállására irányadó bérhatárt a minisztérium rendelettel állapítja meg. A rendeletet és minden módosítását a törvényhozásnak be kell mutatni. . A biztosítási kötelezettség fennáll abban az esetben is, ha a munkavállalás csak átmenetileg vagy kisegítőképen történik. Hogy a munkabér készpénzből, vagy természetben adott egyéb szolgáltatásból, vagy pedig mindkét nemű szolgáltatásból áll, a biztosítási kötelezettséget nem érinti. Betegségi biztosításra kötelezettek a tanoncok, a gyakornokok és általában más olyan egyének is, akik kiképzésük fejében munkabér nélkü vagy a szokásosnál csekélyebb munkabérért dolgoznak. 4. §. A biztosítási kötelezettséget nem érinti az, hogy a biztosított munkáját nem a biztosításra kötelezett vállalat vagy üzem telepén, hanem az ő részére saját lakásán (műhelyében) végzi. Az ily biztosított (otthoni munkás) biztosításra kötelezett akkor is, ha a nyers és a segédanyagokat maga szerzi be és mellékesen saját számlájára is, de segédszemélyzet nélkül dolgozik. 5. §. Betegségi biztosításra kötelezettek : 1. a háztartási alkalmazottak, akik kizárólag a háztartásban, vagy a család egyes tagjainak szolgálatában személyes és folytonos szolgálatoknak teljesítésére kötelesek (házicselédek, nevelők, ápolók, magánkocsisok, magánképkocsivezetők stb.) ; 2. a házmesterek (házfelügyelők) és a segédházmesterek. 6. §. Az állam, a törvényhatóságok és a községek, a törvényesen bevett és a törvényesen elismerb vallásfelekezetek, úgyszintén a közforgalmú vasutak és hajózási vállalatok, végül a törvény által alkotott testületek (1. § 17. pont) nyugellátásban részesülő alkalmazottai, valamint alkalmazottaiknak nyugellátásban részesülő özvegyei és árvái betegségi biztosításra kötelezettek. Az árvák azonban csak abban az esetben esnek biztosítási kötelezettség alá, ha az elhalt után, akinek jogán nyugellátás-