Képviselőházi irományok, 1927. II. kötet • 28-78. sz.
Irományszámok - 1927-28. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról
92 28. szám. Végül szükségesnek láttam az 1907 : XIX. t.-c. idézett §-ában foglalt rendelkezésnek oly értelmű kiegészítését is, amely szerint a táppénz, valamint a terhességi és a gyermekágyi segély elvonassék attól is, aki a vonatkozó szabályok megszegésével ellenőrzését meghiusítja. Ennek a rendelkezésnek felvételét mellőzhetlenül szükségesnek tartottam azért, mert a szociális biztosítás tömegmunkájában nem nélkülözheti a közérdek védelmére szolgáló ellenőrzést ama lépten-nyomon előfordulható visszaélésekkel szemben, amelyek a büntetlenül maradó példaadás romboló hatása következtében nemcsak közvetlenül a biztosítás érdekeit veszélyeztetnék, hanem a biztosított néposztályok erkölcsi felfogásának aláaknázására is vezethetnének. Mind általánosabbá tehetné a henye munkanélküliségre törekvő lóhaságot az a tapasztalat, hogy a kellő ellenőrzés hiánya következtében felderítetlenül maradó színlelés a hasznos munkát jutalmazó keresettel felérő zsákmányhoz juthat. Ezeket az ellenőrzési szabályokat tehát a segélyezés lényeges feltételét alkotó hatályra kell emelni. Abban az irányban, hogy ez a törekvés túlzásokra ne ragadjon, kellő biztosítékot kívánok nyújtani azzal, hogy ily fontos hatályt csak a betegsegélyezési rendtartásba foglalt szabályoknak tulajdonítok, amely rendtartásnak megállapítására a biztosító intézet közgyűlése, vagyis az érdekeltségnek legszélesebb körű képviselete lesz illetékes. (142. §.). A 44. §-lioz. A javaslat átveszi az 1907 : XIX. t.-c. 55. §. első bekezdésének rendelkezését, amelyet az időközben létesített terhességi és szoptatási segélyre is kiterjeszt, a temetkezési segély tekintetében azonban azzal a módosítással, amely szerint ezt nem legkésőbb a halálozást követő napon, hanem a halálozás igazolásának napján kell kifizetni. Helytelen ugyanis a munkásbiztosító intézetet fizetésre kötelezni ós a késedelem következményeinek kitenni addig, amíg a halálozás igazolva nincs. Átveszi továbbá a javaslat az idézett törvény 55, §. harmadik bekezdésében foglalt azt a rendelkezést is, amely szerint a táppénzt az igényjogosultnak kezéhez kell kifizetni, amely rendelkezést a javaslat a terhességi, a gyermekágyi és a szoptatási segélyre kiterjeszti. Kiegészíti továbbá a javaslat e rendelkezését az 5.400/1919. M. E. számú rendelet 8. §-ában foglalt rendelkezés megfelelő átvételével, amidőn az igényjogosultakról való szociális gondoskodás alapgondolatának érvényesítése végett módot ad arra, hogy az említett készpénzsegélyeket az igényjogosult helyett a vele közös háztartásban élő családtagja kezéhez fizessék, ha az igényjogosult körülményei következtében az a veszély van, hogy ő maga a kiszolgáltatott összeget nem a segély céljának megfelelő módon használja fel. Átveszi továbbá a javaslat az idézett törvény 55. §-ának azt a rendelkezését is, amely szerint a táppénz az ott meghatározott törvényes feltételek esetében az igényjogosult munkaadójának fizethető ki. A 45. §-ho2. A javaslat átveszi az 1907 : XIX. t.-c. 57. és 63. §-ának a temetkezési segélyre vonatkozó rendelkezéseit. A 46. §-ho0. A javaslat 46. §-a az 1907 : XIX. t.-c. 64. §-ában kifejezésre jutó azzal a gondolattal foglalkozik, amely szerint ki kell zárni a betegségi biztosításból annak lehetőségét, hogy a biztosított ugyanabban a betegségben való ismételt megbetegedésével és ezen az alapon való ismételt segélyeztetésóvel lényegileg fenforgó rokkantságában való ellátását ne háríthassa át az ily messzemenő feladatra kellően meg nem alapozott betegségi biztosítás terhére. A javaslat, az 1907: XIX. t.-c.-ben tett megkülönböztetést elfogadva, eltérő rendelkezést tesz ahhoz képest, hogy az igényjogosult az alapszabályszerű segélyt teljesen vagy csak részben vette-e igénybe. Arra az esetre, ha az '
