Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről

80 2. szám. 8.160, illetve 10.200 K szénjogi térilletéknek megfelelően 16-32, 32-64, 4S*96, 65-28, illetve 81-60 fillért tesz ki. / A bányailletékek kezelése szempontjából úgy az állam, mint az illetékek fizetésére kötelezett bányavállalkozók érdekeinek is az a megoldás fog a legjobban megfelelni, ha a pengőértékre átszámított fenti díjtételek megfelelő kikerekítése mellett a mértékilletók és a felügyeleti illeték díjtétele egész pengőben, a szónjogi területeké pedig az eddigi gyakorlatot is követőleg olyképen állapíttatík meg, hogy a magasabb fokozat az alsóbb fokozatnak többszöröse legyen. Az előadottaknak megfelelően a bányailletékek díjtételei a javaslatban foglalt módon volnának megállapítandók. A 63. §-hoz. A közadók késedelmes befizetése esetén ezidőszerint évi 12% késedelmi kamatot kell fizetni. Ez a teher kétségtelen súlyos, de a szerzett tapasztalatok nem teszik lehetővé, hogy a befizetési eredmény veszélyeztetése nélkül ennek a kulcsnak leszállítását javasoljam. A késedelmi kamatok leszállítása azt vonná maga után, hogy az adózó ismét az adófizetést hagyná legutoljára, mert a be nem fizetett adóra szánt összeget jobban tudná gyümölcsöztetni, mint amennyi kamatot neki kell fizetnie. Hogy azonban mégis annak az adózónak a terhén könnyítsék, aki fizetési kötelezettségének csak kisebb késedelemmel tesz eleget, azt javaslom, hogy az esedékesség napjától számított 3 hónapon belül kifizetett összegek után 12% helyett csak 6%-os kamat számíttassék. A 64. §-hoz. A behajtási illeték ezidőszerint. 6 és 10°/o, együttesen tehát 16%. Ezt javaslom 4 ós 6, együttesen tehát 10%-ra leszállítani. Ez a §. továbbá megszünteti azt az eddigi rendelkezést, hogy az árverés után járó illeték már akkor számíttassék fel, ha a fél tartozását csak a végrehajtó közegeknek a lefoglalt zálogtárgyak elszállítása céljából történt megjelenése után egyenlítené ki. A magasabb illeték szedhetése kedvéért ugyanis újabb időben több községben előfordult az, hogy a végrehajtó közegek már a zálogolást transzferáló kocsi igénybevételével foganatosítják, ami egyes esetekben lehet ugyan indokolt, sőt szükséges is, de semmi esetre sem engedhető meg, hogy a végrehajtó közegek a községek jövedelmének emelése érdekében, személy váloga.tás nélkül, minden hátralékossal szemben — a zálogolási eljárással — mindjárt áloáztgggyak egybegyűjtését is össze kapcsolják. Ennek elejét veendő, a maasabb rilleték ezentúl csak az árverés megkísérlése vagy foganatosítása esetében lesz felszámítható. Ez alkalommal kötelességemnek tartom az állítólag túlszigorú kényszer behajtások miatt emelt panaszokkal fogLalkozni. A mind gyakoribbá vált panaszok alaposságáról tájékozódást szerzendő, összeírattam azt, hogy az elmúlt 1925 év július hó 1-ótől 1926. év végóig, vagyis 18 hónapon át hány árverés tartatott. A beérkezett adatok szerint az árverések száma az egész országban az 1925. év második felében 1.837, az 1926. óv első felében 1.647, az 1926. év második felében pedig 2.517, összesen tehát 6.001. Az árverések közül esik Budapestre 268, a törvényhatósági joggal felruházott városokra 751, a readezett tanácsú városokra, kis- és nagyközségekre pedig 4.982. A törvényhatósági joggal felruházott városok közül Baján egyetlen egy sem

T Sopronban 1, Székesfehérváron 4, Hódmezővásárhelyen 10, Győrben 21, Debrecenben 27, Kecskeméten 56, Szegeden 81, Pécsett 221, Miskolcon 330 árverés tartatott. A vármegyék közül Bács-Bodrog vármegyében nem tartatott árverés, Győr vármegyében 3, Veszprém vármegyében 9, Sopron vár-