Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről

2. szám 59 hogy abból nagyobb fáradság s esetleg betekre terjedő könyvvizsgálat nélkül meg lehessen állapítani, hogy a könyvekben mindazok a bevételek fel vannak-e tüntetve, amelyeket a jövedelem megállapításánál számba kell venni, továbbá hogy azok a tételek, amelyek a könyvekben a nyereséget csökkentik, egyrészt a valóságnak megfelelnek-e, másrészt olyanok-e, amelyek az adóköteles jövedejem megállapításánál az érvényben lévő törvényes szabályok szerint levonhatók. Ennek a célnak elérése szempontjából szükségesnek tartom, hogy azokra nézve, akik könyvek alapján fizetik a jövedelem- és vagyonadót, adócsalásnak minősíttessék az, ha a könyveket adórövidítési célzattal vezetik. A 19. §-lioz. A kereseti adóról szóló 1926. évi 300 P. M. számú hivatalos összeállítás 29. §• a értelmében az általános kereseti adót, továbbá a jövedelemés vagyonadóról szóló 1925. évi 500 P. M. számú hivatalos összeállítás 50. §-ának rendelkezése értelmében a jövedelem- és vagyonadót évenkint kell kivetni. Az évenkinti adókivetés tapasztalat szerint sok elégületlenségnek az okozója, mert az adózók egy része a maga adóját egyrészt túlmagasnak, másrészt a hasonló foglalkozású adózók adójával szemben aránytalannak tartja. Kétségtelen, hogy az említett adók kivetésénél aránytalanságok fordulnak elő, még pedig elsősorban annak következtében, hogy az adózók egyrészt csak elvétve adnak a valóságos jövedelmet és vagyont feltüntető bevallásokat, másrészt sok helyen az érdekképviseletek sem tudják vagy nem is akarják a pénzügyi adminisztrációt a minden tekintetben megfelelő és hel yeg adóztatás elérhetését biztosító mértékben támogatni. Az adókivetésnek évenkinti megismétlését csupán azoknál az adózóknál tartom indokoltnak, akiknek kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyaiban az adó összegére lényegesebb befolyással bíró változás van, Ilyen változás különösen a nagyobb adózóknál fordul elő. A kisebb adózóknak — nevezetesen kisiparosoknak, kiskereskedőknek, kisbirtokosoknak — jövedelmi és vagyoni viszonyaiban tapasztalat szerint ritkán fordulnak elő olyan változások, amelyek az adó összegét lényegesen befolyásolnák. Az adó összegében elérhető kisebb változás — emelkedés, csökkenés, — megállapítása miatt pedig sem az állam, sem az adózók szempontjából nem érdemes az adókivetést évről-évre megismételni. Ezek a kisebb adózók célszerűen amúgy sem kényszeríthetők a valóságos jövedelem megállapítására szükséges könyvek és nyilvántartások vezetésére, ennélfogva maguk sem tudják a valóságos jövedelmüket megállapítani és bevallani. Ezeknél az adózóknál tehát nem látom indokoltnak az adóbevallások beadásának évenkint való megismétlését sem. Az adó rögzítése mellett az adózók állandóan tudják, hogy mekkora adóteherrel számoljanak és nem kénytelenek idejük egy részét adóügyek rendezésére fordítani. De nagy előnye lesz ennek a pénzügyi adminisztrációra nézve is, mert a kis adózók adóügyeinek kikapcsolása mellett több időt és munkát fordíthat a nagyobb adózók helyes megadóztatására. Az előadottakra való tekintettel az a tervem, hogy az 1926. évre jogerősen megállapított általános kereseti adó-, jövedelem- ós vagyonadó-alap okát a jövőre változatlanul fenntartatom általában véve mindazoknál, akik adóalapja az 1926. évben az 5.000 aranykoronaórtéket nem haladta túl. Az 1928. évi adókivetés során folytatólag mindazoknak az adóalapját szándékozom megrögzíteni, akiknek 1927. évi adóalapja a 6.000 pengőt nem haladja túl. Ezeknél az adózóknál — az új kivetés eseteit kivéve — ezentúl kizárólag a jövedelemadó tételeiben fog változás beállani és pedig abban az esetben, ha a családtagok számában oly változás állna be, amely a mérsékelt vagy felemelt adótótelek alkalmazását vonná maga után. 8*