Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről

58 2. szarna nagyobb kivetési kulcsa 40, illetőleg 44°/o, a vagyonadó legmagasabb kivetési kulcsa pedig a vagyonérték l°/o-a, amely kulcsok nem rétegesen, hanem a teljes jövedelem, illetőleg vagyonérték után, a hozadéki adókon felül fizetendők. Kétségtelen tehát, hogy a társulati adó kulcsa a többi adó terhekhez viszonyítva túlmagasnak egyáltalán nem mondható, s így ez idő* szerint ennek a kulcsnak leszállítását nem javasolhatom. A 13. §-ho0. A 3. pontban megállapított adótételek teljesen megfelelnek az eddigieknek, az adóalapok átszámításánál egy aranykorona 1 pengő 20 fillérrel számíttatott. A 4. pontban az adótételek súlyosságára való tekintettel a 2.000 és 5.000 aranykorona helyett az egyes fokozatok határát 3.000 illetőleg 10.000 pengőben javasolom megállapítani, A 14. §-hoz. A jövedelemadó alól mentes jövedelmet az eddigi 800 aranykoronaértóknek megfelelő 928 pengőről 1.000 pengőre javaslom felemelni. * A létminimum további emelését az állami háztartás mai. viszonyai között, az általános részben foglalt okokból nem javasolhatom. A magánalkalmazottak adómentes illetményei eddig 2.400 aranykoronaértékben voltak megállapítva. Tekintettel arra, hogy az illetmények emelése folytán az 1926. évben nagyon sok magántisztviselő, sőt sok munkás is a jövedelemadó alá került, azt javaslom, hogy a magánalkalmazottak adómentes létminimuma a 2.400 aranykoronaérteknek megfelelő 2.784 pengőről 3.600 pengőre emeltessék fel. A 15. §-hoz. A jövedelemadó tételei nagyjában megfelelnek az eddigieknek, könnyítés csak annyiban van, hogy a legmagasabb, 40°/o-os kulcs az eddigi 1,000.000 aranykoronáértéknek megfelelő 1,160.000 P helyett 1,200.000 P-nél nyer alkalmazást. A (3) bekezdésben foglalt rendelkezések annyiban térnek el a jelenleg érvényben lévő rendelkezésektől, hogy a nagyobb számú családtagok után járó kedvezmény eddig csak a 4.000 aranykoronaértéknól, tehát 4.640 P-nél kevesebb jövedelemmel bíró adózókat illette meg. Ezt a kedvezményt azokra az adózókra javaslom kiterjeszteni, akiknek az adóalapja 6.000 pengőnél nem több. Ezt azért is szükségesnek tartom, mert a 19. §-ban foglaltak szerint azok adóját, akiknek jövedelme a 6.000 pengőt nem haladja túl, rögzíteni akarom. így méltányos, hogy ezen adóalapig mindenki azonos elvek szerint adózzék. A 16. §-hoz. A vagyonadó alól mentes vagyont az eddigi 4.000 aranykoronának megfelelő 4.640 P, illetőleg 20.000 aranykoronaértéknek megfelelő • 23.200 P helyett 5.000, illetőleg 25.000 pengőben javaslom megállapítani. A 17. §-hoz. A vagyonadó tételei nagyjában megfelelnek az eddigieknek, könnyítés csak annyiban van, hogy az l°/o-os kulcs az eddigi 16 millió aranykoronaértéknek megfelelő 18,560.000 P értékű vagyonnal szemben csak a 20 millió pengő értékű vagyon után lesz fizetendő. A 18. §-~ho8. Az összes eddigi törvényeink az adó megrövidítését és annak megkísérlését adócsalásnak minősítik. Egyedül a jövedelem- és vagyonadónál nincs ily minősítés. A jövedelem- és vagyonadó természeténél fogva és a mai viszonyainkra tekintettel nem is tartom megengedhetőnek, hogy a jövedelemadóra nézve a jövedelem helytelen bevallása, vagy valamely jövedelem be nem vallása általánosságban adócsalásnak minősíttessék. Ujabb időben azonban mindgyakrabban fordul elő az, hogy adóügyi irodák keletkeznek, amelyek az egyes adózók könyveinek vezetését vállalják el s a könyveket oly módon vezetik, amely módon az adóalapot a lehetőségig csökkenteni lehet. Ez magában véve nt-m kifogásolható, azonban a vezetésnek olyannak kell lenni,