Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről

â4 2. szám. üzemi alkalmazottakra azonban ezek a rendelkezések nem vonatkoznak. 49. §. Felbatalmaztatik a pénzügy­miniszter hogy a belügyminiszterrel egyetértve a városoknak és közsé­geknek a kereseti adóból számazó bevételeit egészben vagy részben az oly városok és községek háztar­tási hiányainak részbeni fedezésére igénybe ' vehesse, amely városok és községek rendes szükségleteiket kü­lönben csak a lakosság aránytalanul súlyos megterhelésével tudnák fedezni. IV. fejezet: Hitelügyi rendelkezések. 50. §. A KisbirtokosokOrszágos Föld­hitelintézetéről szóló 1879 : XXXIX. t.-c. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép : »A Kisbirtokosok Országos Föld­hitelintézete közgyűlésének tagjai: a) ezen Országos Földhitelintézet alapító tagjai és b) adós tagjainak törvényhatósá­gonként jelzálogilag lekötött minden 500.000 pengőnyi zálogleveles köl­csönösszeg után választott képviselői. « 51. §. A gazdasági ós ipari hitel­szövetkezetekről szóló 1898 ; XXIII. t.-c. 51. §-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : »Az alapítványi üzletrósz legalább 60 pengőben állapíttatik meg.« 52. §. A gazdasági és ipari hitel­szövetkezetekről szóló 1898 : XXIII. t.-c. 53. §-ának első bekezdése oly­képen módosíttatik, hogy a központi hitelszövetkezetbe belépő minden szövetkezet legalább 30 pengőről szóló üzletrészt tartozik jegyezni. 53. §. A gazdasági ós ipari hitel­szövetkezetekről szóló 1898 : XXIII. t.-c. módosításáról és kiegészítéséről szóló 1920 : XXX. t.-c. 8. §-a oly­képen módosíttatik, hogy a jelen tör­vény életbelépte után alakult szövet­kezet üzletrészeinek névértéke leg­fel] ebb 100 pengőben állapítható meg. 54. §. Az 1870 : XXI. t.-c. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép : »A Magyar Földhitelintézet köz­gyűlésének tagjai: a) azon intézeti tagok, akik leg­alább 100.000 pengő jelzálogi köl­csönnel vannak az intézetnek lekötve ; b) a 100.000 pengőnél kisebb jel­zálogi kölcsönnél lekötött tagok által vidókenkint alakított kerületi gyűlé­seken választott képviselők, és pedig a kerületben jelzálogilag lekötött minden 800.000 pengő kölcsön után 1—1 képviselő; c) az intézet alapítói.« 55. §. A nyereménykölcsönkötvé­nyek s az igérvónyjegyek forgalma tárgyában alkotott 1889 : IX. t.-c. 4. §-ának a) pontja olyképen módo­síttatik, hogy igérvényjegyek a jelen törvény életbelépte után csakis oly nyereménykötvények várható nyere­ményeire bocsáthatók ki, illetőleg hogy Magyarország területén csakis oly nyereménykötvényekre kibocsá­tott ígérvények hozhatók forgalomba, amely nyereménykötvények az 1889 : IX. t.-c. határozmányai szerint köz­forgalom tárgyát képezhetik s ame­lyeknél — kivéve a magyar állami nyereménykölcsön-kötvényeket — a kötvény névértéke 100 pengőnél nem kisebb. 56. §. A közszolgálati alkalma­zottak és nyugdíjasok hivatali járan­dóságait terhelő tartozások rendezé­séről és hitelszükségleteiknek kielé­gítéséről szóló 1918 : XXII. t.-c. 6. §-ának első bekezdése helyébe a kö­vetkező rendelkezés lép : »Azt, hogy az 1918 : XXIL t.-c. alapján nyújtott kölcsönnek és járu­lékainak kielégítésére az adós hiva­talijárandóságait mily mértékig lehet igénybe venni, a pénzügyminiszter időről-időre rendelettel szabályozza. Az igénybe vehető hányad azonban az adós hivatali járandóságának leg­feljebb 30°/oáig terjedhet.« 57. §. Am. kir. postatakarékpénz­tárról szóló 1885 : IX. t..-ö. 11. §-ának második és harmadik bekezdése he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom