Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.
Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről
2 szám. 35 lyébe a következő rendelkezések lépnek : »(1) A postatakarékpénztár takarékbetéti üzletágában elfogadható legkisebb betétösszeg 1 pengőben állapíttatok meg. (2) A 2 pengőn aluli összegek azonban nem kamatoznak.« 58. §. A m. kir. postatakarékpénztárról szóló 1885 : IX. t.-c. 15. §-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: »Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a takarékosság előmozdítására szolgáló takaréklapoknak betét gyanánt történő elfogadását a kereskedelmügyi miniszterrel egyetértve a mindenkori viszonyoknak megfelelően rendeleti úton szabályozhassa.« 59. §. A m. kir. postatakarékpénztárról szóló 1885 : IX. t.-c. 24. §-ának második bekezdése helyébe, valamint az 1898: VIII. t.-c. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép : »A postatakarékpénztár^ takarókbetéteknek csak a 2000 pengőt meghaladó része foglalható le és csak erre szerezhető zálog- és megtartási jog.« V. fejezet: Vegyes rendelkezések. 60. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a vagy on váltságról szóló II. törvény, az 1921: XLV. t.-c. I. és III. fejezetének rendelkezései alapján az állam tulajdonába jutott vagyonváltságföldekkel kapcsolatos szénjogokat (kutatási, bányanyitási ós kiaknázási jogokat) a vagyonváltságföldeknek a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920: XXXVI. és az ezt kiegészítő 1924 : VII. törvénycikkek rendelkezései alapján folyamatba tett eljárás keretében való elidegenítése esetében az állam javára fenntartsa, vagy hogy ezeket a jogokat külön értékesítse. 61. §. A földbirtokpolitikai célokra juttatott vagyonváltságföldeken gyakorolható vadászat joga — a vadászatról szóló 1883 :' XX. t.-c. 1 §-a szerint — az államot illeti meg mindaddig, amíg a földtulajdon is az államé. 62. §. A bányailietékek díjtételei a következőleg állapíttatnak meg: 1. a mértékületék évi összege minden rendes bányamérték vagy külmérték után huszonkettő pengő, 2. a rendesnél kisebb terjedelmű külmórtékek, valamint a határközök után ennek a mórtékilletéknek az adományozott külmérték, illetve határköz területéhez mért és a rendes külmérték, illetőleg a határköznél a rendes bányamérték alapterületének kiterjedéséhez viszonyított arány szerű része fizetendő, de a területi arányszerű kiszámításnál mutatkozó öszszeget mindenkor pengőre kell felfelé kikerekíteni s az egy külmérték után fizetendő évi bányailleték legkisebb összege öt pengőnél kevesebb nem lehet; 3. a minden zártkutatmány után fizetendő felügyeleti illeték összege tizenegy pengő; 4. a szénjogi területek a lefoglalt terület térnagyságához (200, 500, 1.000, 5.000 kat. holdon alul és 5.000 kat. holdon felül) mérten kataszteri holdankint 16 (tizenhat), 32 (harminckettő), 48 (negyvennyolc),. 64 (hatvannégy), illetőleg 80 (nyolcvan) fillér. 63. §. A közadók kezeléséről szóló 1925. évi 600/P. M. számú hivatalos összeállítás 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : »(1) Az az adózó, aki esedékessé vált tartozását a megállapított fizetési határidőig be nem fizeti, ha adótartozását az esedékesség napjától számított legkésőbb három hónapon belül befizeti, évi 6 ü /o-os, ha pedig azt csak későbben fizeti be, óvi 12°/o-os késedelmi kamatot köteles fizetni és pedig az esedékesség nap5*
