Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-17. A képviselőház pénzügyi és közigazgatási bizottságának együttes jelentése az "egyes adók és illetékek mérsékléséről" és a pengőértékben való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről" szóló 2. számú törvényjavaslat tárgyában

254 17. szám. oly feltétellel azonban, hogy a napszámosok és mezőgazdasági időszaki munkások keresetére nézve eddig általánosan kimondott mentességet megszüntette. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi kategóriák is kereseti adó kötelesek, amennyiben évi keresetük 960 pengőt meghalad. Az e tekintetben elhangzó aggodalmakkal szemben megnyugvással vette tudomásul az együttes bizottság a Pénzügyminiszter úrnak kijelentését, hogy az elfogadott változtatással csak az eddig gyakran előfordult visszaéléseket kívánja megakadályozni és rendelkezni fog az irányban, hogy a kereseti adó kivetése szempontjából az eddig napszámos számba vett mezőgazdasági időszaki munkások keresete úgy vétessék adó alapjául, mintha a munka természetének megfelelő időszak tartama alatt szerzett keresménye az egész gazdasági évre eső keresete volna, minélfogva ezek a keresetek előreláthatólag továbbra is a kereseti adó-alap minimuma alatt fognak maradni. A 10. §-ban a 9. §. előbb jelzett változtatásának megfelelően a minimális heti jövedelmet 20, havi jövedelmet pedig 80 pengőre emelte fel a bizottság, kihagyván természetszerűleg az ezen minimális jövedelmek alatti összegekre vonatkozó tételeket. A 12. §-ban lényeges változtatást tett a bizottság. Egyfelől elhagyta azt a rendelkezést, mely az 1926. évi január hó 1-től kezdődő — tehát visszaható — hatályt mondta ki, másfelől oly rendelkezést vett fel, mely lehetővé teszi, hogy a javaslat eredeti rendelkezése ne váljék a vállalatokra nézve az 1926. óv után sem sérelmessé. Ezt egyrészt a könyvvizsgálat elrendelése, másrészt a külföldről származó jövedelmeknek az adóalapból való levonása útján vélte elérhetőnek a bizottság. A szakasz 2. bekezdését, miután azt aggályosnak találta — éppen a vállalati alkalmazottak szempontjából — teljesen elhagyta a bizottság. A 15. §. 3-ik bekezdésének 4-ik pontjában levő kedvezményt akként bővítette ki, hogy a jövedelemadóalap megfelelő tóteleinél két fokkal kisebbet , rendelt alkalmazandónak akkor, ha az adózó háztartásához az adózón kívül hat vagy hét családtag, három fokozattal kisebbet pedig akkor, ha 8 vagy annál is több Családtag tartozik. * A 18. §. szövegét a bizottság enyhítette, amennyiben az adócsalásra vonatkozó rendelkezéseket csak az esetben kívánja alkalmazni, ha a könyvek hamis vezetése folytán az illető pénzügyi hatóságot tényleg félrevezetik. A 19. §nál a bizottság a jövedelmi-, vag}^on- ós keresetiadó alapok * újbóli megállapítását az esetben is kérelmezhetőnek mondotta ki, ha az előző évi adóalapot az illető »soknak« (nem »aránytalan soknak«) tartja, viszont a pénzügyi hatóságoknak csak az esetben kívánta megadni az újból való kivetés jogát a megállapított értékhatárok alatt, ha a tudomásukra jutott jövedelem, vagy vagyontöbblet 20% (nem 10%). A 24. §. rendelkezik a földadó alá eső ingatlanok legkisebb értékének megállapításáról. A bizottság úgy találta helyesnek, hogy a javaslatban feltüntetett 30-szoros szorzószám helyett a kataszteri tiszta jövedelem 25-szÖrösét vette irányadónak. A 32. §., mely a Budapesti Árú- és Értéktőzsdén kötött árúügyletek forgalmi adóját szabályozza, nem mondta ki világosan a búza és rozs forgalmi adómentességót. Éppen azérfc a bizottság a §. első bekezdésében felvette, hogy az ottani rendelkezések nem érintik a búza és rozsnak az 1921. XXXIX. t.-c. 37. §-ának 12. pontjában megállapított forgalmi adómentességét. Lényeges változtatásokat tett a bizottság az önkormányzati testületek háztartásáról szóló III. Fejezet szakaszain. így a 42. §.-ban az ott kitűzött