Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-7. Törvényjavaslat a jelzálogjogról

124 7. szám. a számolási értéknek, valamint a gabona vagy más termény pénzbeli egyenértékének kiszámítására irányadó időpontok és egyéb módozatok tekintetében a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra lehet utalni. Ha a jelzálogjog oly hitelintézet kölcsönkövetelésének biztosítására szolgál, amelynek alapszabályait törvény állapítja vagy erősíti meg, a bejegyzésben elegendő az alapszabályokra utalni azoknak a mellékszolgáltatásoknak megjelölése végett, amelyek a kamaton felül alapszabályszerűen járnak. 8. §. A jelzálogjogot csak a követeléssel együtt lehet átruházni. A követelés átruházásával a jelzálogjog is átszáll az új hitelezőre. 9. §. Ha a jelzálogos hitelezőt oly tulajdonos, aki nem személyes adós, kielégíti, a jelzálogos követelés a kielégítéssel a kezesre irányadó szabályoknak megfelelően ő reá száll át, amennyiben a kielégítés alapján a személyes adóstól vagy mástól megtérítést követelhet. Ugyanez a szabály megfelelően áll akkor is, ha a jelzálogos követelés ós a jelzálog tulajdona egy személyben egyesül. 10. §. Ha a jelzálogos hitelezőt oly személyes adós elégíti ki, aki nem tulajdonosa a jelzálognak, a jelzálogjog a követelés kielégítésével reá száll át annyiban, amennyiben a kielégítés alapján a jelzálog tulajdonosától vagy énnek valamelyik jogelődjétől megtérítést követelhet. Ugyanez a szabály megfelelően áll akkor is, ha a jelzálogos követelés és a személyes adósság egy személyben egyesül. 11. §. Amennyiben a jelzálogjog a követelés átruházásával vagy kielégítésével a szerzőfelre, a jelzálog tulajdonosára vagy másra száll át, mind a volt jelzálogos hitelező, mind az, akire a jelzálogjog átszállott, követelheti a másiktól, hogy egyezzék bele a telekkönyv megfelelő kiigazításába, 12. §. A jelzálogjog megszűnik, ha a hitelező a jelzálogból vagy egyéb oly tárgyból, amelyre a jelzálogjog kiterjed, végrehajtás útján kielégítést nyert. 13. §. A jelzálogjognak jogügylettel megszüntetéséhez a hitelezőnek a telekkönyvi hatóságnál előterjesztett vagy a jelzálog tulajdonosához írásban intézett lemondó nyilatkozata (törlési engedély) és a jelzálogjog telekkönyvi kitörlése szükséges. 14. §. Ha a követelés elévült vagy oly kifogás áll útjában, amely érvényesítését mindenkorra kizárj a, a jelzálog tulajdonosa a hitelezőtől követelheti, hogy a jelzálogjogról mondjon le és egyezzék bele telekkönyvi bejegyzésének törlésébe. Ugyanez áll oly esetben is, ha a követelés bírói úton nem érvényesíthető. 15. §. Ha a jelzálogos hitelező vagy tartózkodóhelye ismeretlen, a jelzálog tulajdonosának kérelmére a bíróság a hitelezőt hirdetményi eljárás útján hozott határozattal jelzálogos követelésére nézve kielégítettnek és a jelzálogjogot megszűntnek nyilváníthatja, ha a tulajdonos a hitelező kielégítésére vagy a követelés felmondásárajogosítva van és a követelés összegét, valamint a telekkönyvben kitett kamatlábnak megfelelő, a kérelem előterjesztésének napjától visszafelé számított három évnél nem régibb hátralékos kamatot, úgyszintén a tőkével egyenlő rangsorban kielégítendő egyéb mellékszolgáltatásokat a jelzálogos hitelező részére visszavonhatatlanul bírói letétbe helyezi. Ha a követelés lejárata felmondástól függ és a felmondásra határidő van szabva, az előbbi bekezdésben meghatározott kamaton felül bírói letétbe kell helyezni a telekkönyvben kitett kamatlábnak megfelelő azt a kamatot is, amely a kórelem előterjesztésének napjától számított felmondási idő végéig jár. A hitelezőnek joga a letett összegre