Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről

4 2. szám. vezményeket ott, ahol azt a körül­mények indokolttá teszik, a városok külterületén levő épületekre is kiter­jeszteni. « 4. §. (i) A házadóról szóló 1925. évi 200/P. M, számú hivatalos össze­állítás 2. §-ának (2) bekezdése he­lyébe a következő rendelkezések lép­nek : »(2) Az egyéb törvényekben adott állandó házadómentességek hatályon kívül helyeztetnek. (3) A pénzügyminiszternek joga van viszonosság esetében állandó adó­mentességben részesíteni a külföldi tanulók, vagy külföldi közművelő­dési intézetek elhelyezésére szolgáló épületeket.« (2) A házadóról szóló 1925. évi 200/P. M. számú hivatalos össze­állítás 4, §-ának (2) bekezdése he­lyébe a következő rendelkezések lép­nek: .»(a) Bérbeadás esetében is állan­dóan adómentesek maradnak: 1. a földbirtokkal együtt bórbe­adott gazdasági épületek; 2. a hivatalok céljaira szolgáló állami épületek, ha valamely állami szervnek avagy lakpénzilletményei­ket meg nem haladó bérért közszol­gálati alkalmazottaknak adatnak bérbe ; 3. az államkinostár tulajdonában levő munkásházak, ha azok az állami és más üzemek munkásai, esetleg alkalmazottai részére adatnak bérbe ; 4. az állami szállítási vállalatok tárházai, ha a bérbeadás a tárházvál­lalat fejlesztése érdekében történik; 5. az állami ínséglakások (barak­telepek).« 5. §. A házadóról szóló 1925. évi 200/P. M. számú hivatalos össze­állítás 8. §-ának (1) bekezdése a kö­vetkezőkkel egészíttetik ki: »Annál a háztulajdonosnál, aki a házadó alapjául szolgáló novemberi bérnegyedben a lakásrendelet értel­mében járó házbérnél kisebb házbért szed, a következő évben pedig a lakásrendelet értelmében járó ház­béreket szedi, a házadó alapját annak a bérösszegnek az alapján kell ki­számítani, amelyet a háztulajdonos a novemberi bérnegyedben a lakás­rendelet értelmében szedni jogosult volt.« 6. §. (1) Ideiglenes adómentesség illeti meg: 1. az újonnan emelt épületet, ha az olyan területen épült, ahol előbb épület nem volt; 2. a régi épületnek alap terjedelmét ' kibővítő ós előbb még beépítve nem volt területre emelt új toldaléképü­letet ; 3. a teljesen lebontott épület he­lyére újonnan, emelt épületnek a le­bontott épület terjedelmét meghaladó részét. Ha az e pont alá eső új épület a lebontott épület térfogatá­nak a négyszeresét eléri, az adó­mentesség az egész épületet illeti meg; 4. a meglévő épületre újonnan rá­épített emeleti részt. (2) Az. adómentesség tartama : 1. 25 év, ha az épület (épületrész) az 1928. évben helyeztetik teljesen lakható (használható) állapotba; 2. 20 óv, ha az épület (épületrész) az 1929. évben helyeztetik teljesen lakható (használható) állapotba; 3. 15 év, ha az épület (épületrész) az 1930. évben vagy későbben helyez­tetik teljesen lakható (használható) állapotba. (3) Tiz évi adómentesség illeti meg a teljesen lebontott épület helyére újonnan emelt épületnek azt a részét, amely a lebontott épület terjedelmé­nek felel meg, ha csak az a rósz az (1) bekezdésnek 3. pontja alá nem esik. (4) Az ezen §. alapján engedélye­zett adómentesség, ha az épület (épületrész) legkésőbb az 1930. év végéig helyeztetik lakható (használ­ható) állapotba, az állami adóra és az ez után járó községi pótadóra, a később lakható (használható) álla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom