Képviselőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-27. sz.

Irományszámok - 1927-2. Törvényjavaslat egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékbe való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről

2. szám. 5 pótba helyezett épületeknél (épület­részeknél) ellenben, csak az állami adóra terjed ki. (5) A Budapest székesfőváros fej­lesztéséről és háztartásának rende­zése végett teendő állami intézke désekről szóló 1908 : XLVIII. t.-c. 12. §-a hatályon kívül helyeztetik. Az ezen szakasz alapján eddig felté­teles adómentességben részesített lakóházakat az 1945. év végéig a házadó pótlékaira is kiterjedő ideig­lenes adómentesség illeti meg. 7. '§. (1) A lakásrendelet bérkor­látozó hatálya alá tartozó váro­sokban és községekben adómérséklés illeti meg azt a házbirtokost, aki akár bérbeadott, akár bérbe nem adott házát az 1927. évben, legkésőbb november hó 30-ig, kizárólag a saját költségén tataroztatja és a tatár0­zási költségek összege az 1927. évre kivetett házadó alapjának 20°/o-át eléri, vagy meghaladja. (2) Az adómérséklés mértéke a következő : 1. ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadóalap 20%-át elérik, de annak 60%-át nem érik el, a tata­rozási költség felét az 1928. évi ház­adó alapjából le kell vonni; 2. ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadóalap 60%-át elérik, de annak 100%-át nem érik el, a tatarozási költségek felét az 1928. évi házadó alapjából, a másik felét pedig az 1929. évi házadó alapjából le kell vonni; 3. ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadóalap 100%-át el­érik, vagy meghaladják, a tataro­zási költségeknek az 1927. évi ház­adóalap összegét elérő részét az 1928. évi, a többi részét pedig az 1929. évi házadó alapjából le kell vonni. (3) Az ideiglenesen adómentes épü­letek birtokosait az 1925 : XVIII. t.-c. 11. §-ában biztosított adókedvez­mény illeti meg. A tatarozási költ­ségeket azonban ezeknél az épüle­teknél is az 1927. évi házadó alap­jához kell viszonyítani. (4) Az 1927. évben végzett és no­vember hó 30-ig befejezett olyan át­alakítási munkálatok után, amelyek folytán új lakás, üzlethelyiség vagy üzleti iroda nem keletkezett, a tata­rozás fejében biztosított adómérséklés engedélyezésének van helye. (5) Jelen szakasz rendelkezései nem alkalmazhatók azokra az épületekre vagy épületrészekre nézve, amelyek­kel a háztulajdonos szabadon rendel­kezhetik. (ß) Az eljárást a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza. 8. §. (1) Az ellen a természetes személy ellen, aki az 1927. vagy 1928. év folyamán teljesen új épületet épít­tet, az épületbe befektetett tőke után a jövedelem vagy a vagyon eltitko* lása miatt eljárás utólagosan nem indítható azon a címen, hogy az el­titkolt jövedelmet illetőleg vagyont az építtető a kellő időben nem vallotta be. (2) A büntető eljárás mellőzésének azonban csak akkor van helye, ha az építtető igazolja, hogy a befek­tetett tőke az 1926. évet megelőző időben szerzett jövedelemből, vagy az 1926. évet megelőzőleg tulajdoná­ban volt vagyonból származik. 9. §. (1) A kereseti adóról szóló 1925. évi 300/P. M. számú hivatalos összeállítás 6. §. (1) bekezdésének 9. pontjában 480 arany koronaértókb en megállapított adómentes jövedelmek 720 pengőben állapíttatnak meg. (2) A kereseti adóról szóló 1925. évi 300/P. M. számú hivatalos Össze­állítás 5. §. (1) bekezdése a követke­zőkkel egészíttetik ki: »15. az állam által kezelt alapok és alapítványok, az ipari és keres­kedelmi foglalkozásból származó jöve­delmükön kívül, egyéb jövedelmükre nézve.« (3) A (2) bekezdésben foglalt men­tesség 1924. évi január hó elsejétől kezdődő hatállyal alkalmazandó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom