Nemzetgyűlési irományok, 1922. XIX. kötet • 1172-1191., IX. sz.

Irományszámok - 1922-1172. Törvényjavaslat a közlekedés és átmenet szabadsága tárgyában Barcelonában az 1921. évben tartott általános értekezleten megállapított egyes okmányok becikkelyezéséről

1172. szám. 17 invoquer valablement contre l'appli­cation de l'une quelconque des dispo- , sit ions du présent Statut, sur tout ou partie de son territoire, une situation économique grave, résultant de dévas­tations commises sur son sol pendant la guerre de 1914—1918, sera consi­déré comme dispensé temporairement des obligations résultant de l'applica­tion de la dite disposition, étant en­tendu que le principe de la liberté du transit doit être observé dans toute la mesure possible. Article 13. A défaut d'entente di­recte entre les Etats, tous différends qui surgiraient entre eux, relativement à l'interprétation ou à l'application du présent Statut, seront portés devant la Cour permanente de Justice inter­nationale, à moins que, par application d'une convention spéciale ou d'une clause générale d'arbitrage, il ne soit procédé à un règlement du différend, soit par arbitrage, soit de toute autre manière. Le recours sera formé ainsi qu'il est prévu à l'article 40 du Statut de la Cour permanente de Justice interna­tionale. Toutefois, afin de régler autant que possible ces différends à l'amiable, les Etats contractants s'engagent, préala­blement à toute instance judiciaire et sous réserve des droits et attribu­tions du Conseil et de l'Assemblée, à soumettre ces différends pour avis consultatif à l'organe qui se trouverait institué par là Société des Nations comme organe consultatif et technique des Membres de la Société, en ce qui concerne les communications et le tran­sit. En cas d'urgence, un avis provi­soire pourra recommander toutes me­sures provisionnelles, destinées notam­ment à rendre au libre transit les faci­lités dont il jouissait avant l'acte ou le fait ayant donné lieu au différend. Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott ződő Államot, amely a jelen Szabályzat valamely rendelkezésének alkalma­zásával szemben egész területét, vagy annak egy részét illetőleg helytállóan hivatkozhatik az 1914—1918. évi há­ború alatt területén történt pusztítá­sokból eredő súlyos gazdasági hely­zetre, az illető rendelkezésből folyó kötelezettségek alól ideiglenesen fel­mentettnek kell tekinteni, mi mellett egyetértés áll fenn arra nézve, hogy az átmenet szabadságának elvét, lehető­leg teljes mértékben fenn kell tartani. 13. cikk. Az Államok közötti köz­vetlen megállapodás hiányában, min­den vitás eset, amely közöttük ennek a Szabályzatnak értelmezésére vagy alkalmazására nézve felmerülne, az Állandó Nemzetközi Bíróság elé viendő, hacsak valamely külön egyezmény vagy döntőbíróságra vo­natkozó valamely általános határoz­mány alkalmazása folytán a vitás eset rendezése nem történik döntő­bírósági ítélet útján, vagy bármely más módon. Az eljárás az Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzatának 40. cikkében foglaltak szerint indítandó meg. Mindazonáltal azon célból, hogy ezek az ellentétek, lehetőleg barátságos úton nyerjenek rendezést, a szerződő Álla­mok kötelezik magukat, hogy minden bírói eljárást megelőzően és a Tanács, valamint a Közgyűlés j ogainak és hatás­körénck érintetlenül hagyása mellett, ezeket a vitás eseteket tanácsadás céljából azon szerv elé fogják terjesz­teni, amely a Nemzetek Szövetsége.« által a közlekedést és átmenetet ille­tőleg a Nemzetek Szövetsége Tagjai­nak tanácsadó és műszaki szervéül létesíttetik. Sürgősség esetén ideiglenes t anácsadás sal aj ánlani le he t mindaz okát az ideiglenes intézkedéseket, amelyek különösen arra irányulnak, hogy az át­menet szabadsága részére mindazon könnyítések visszaállíttassanak, ame­lyek a vitás esetre okot szolgáltató­intézkedés vagy tény előtt fennállottaké ;gyülés irományai. XíX. kötet. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom