Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1079. Törvényjavaslat a jelzálogjogról

€8 1079. szám. donát szerzi meg. Különösen szükség van az új tulajdonos védelmére az engedményessel szemben azért, mert a telekkönyvön kívüli jogviszony alapján az engedményes esetleg köteles is lehet a régi hitelező és tulajdonos közt létrejött jogügylet joghatályosságát elismerni. 48. §. (Tj. 676. çs„ Bsz. 676. §.), Az e §-ban említett mellékszolgáltatások lejártukkal a főköveteléstől mintegy különválnak és azokat a telekkönyvbe időszakonként nem is tüntetik fel. A feltüntetés elrendelése a telekkönyvet rendkívül megterhelné s az ebből eredő előny nem állna arányban a vele járó költséggel és a telekkönyv bonyolulttá válásával. Ezt ismerte fel a polgári törvénykönyv bizottsági szövege, amikor a mellékszolgáltatások önálló átruházását egészen telekkönyvön kívülivé tette. A javaslat rendszerébe ez a rendelkezés az átruházás könnyítése folytán még jobban beleillik. Csak a követeléssel együtt lehet természetesen átruházni általában a még esedékessé nem vált költséget és az átruházástól számított féléven túl lejáró kamatot és egyéb mellékszolgáltatást. A javaslat a bizottsági szövegtől stylaris szempontból főként a §. idézések kiküszöbölésével tér el. 49. §. (1881 : LX. t.-c. 190 §. 4—6, Tkr. 91. §. b), Optk. 462. §. 1422. §., I. 885., 886. § , Tj. 677., 678. §., Bsz. 677., 678. §.). A harmadik személy által történő kielégítésnek és a ius offerendinek szabályait tartalmazza e §. Az első bekezdés a fennálló jogtól csak annyiban tér el, hogy a hitelező beszámítás útján kielégítését is megengedi, ami a javaslatnak azzal az álláspontjával függ össze, hogy a fizetést és beszámítást egyaránt teljesítésként fogja fel. A kötelmi jog szabályai szerint ugyanis a beszámítással kielégítéshez általában nem szükséges a hitelező hozzájárulása s ennyiben a fizetéssel egyezik. Rá kell. mutatnom még arra, hogy az első bekezdés a »harmadik személy« kifejezést általánosságban használja és így a hitelező kielégítésére az itt megszabott feltételek mellett nemcsak azok jogosultak, akiket a ius offerendi is megillet, hanem bárki. A ius offerendi jelentősége éppen abban van, h^gy az a tulajdonos beleegyezése nélkül gyakorolható, míg az első bekezdés értelmében történő kielégítéshez a tulajdonos hozzájárulása is szükséges és így semmi gyakorlati célja nem volna a kielégítő személye tekintetében korlátozást állapítani meg. Az első bekezdésben a javaslat a Ptk. szövegeivel szemben a közokirati formát elejti és a tulajdonos t

s részéről csak egyszerű okiratot kíván. A követelés átszállásának előfeltétele így is eléggé liquid lesz. A hozzájárulás visszavonhatatlanságát gyakorlati szempontok indokolják. A ius offerendit a javaslat még a Ptk. bizottsági szövegénél is szélesebb körben adja meg, mert e jog gyakorlásával a hitelezőn nem esik sérelem, az árverés elhárítása pedig mindenesetre kívánatos. Tapasztalati tény ugyanis, hogy szabadkézből eladás útján kedvezőbb vételárat lehet elérni. A bérlő és haszonbérlő kiemelése a nagyobb világosság kedvéért történt. Érdemleges újítás a nem terhelt hányadrész tulajdonosának ius offerendije, amelynek az az indoka, hogy a társtulajdonosnak is fontos érdeke fűződhetik az árverés elhárításához, mert nem lehet rá közömbös, hogy tulaj donközösségi jogviszonyban kivel áll. A harmadik bekezdés a fennálló jognak felel meg. 50. §. (Tkr. 91. §., Optk. 1425. §, I. 871., 889. §, Tj. 666. §., 677. §. 2., 678. §.2., 679. §. 4., Bsz. 666. §., 677. §. 2., 678. §. 2., 679. §. 4.) Az első ós a második bekezdés szabályai a polgári törvénykönyv bizott-