Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1079. Törvényjavaslat a jelzálogjogról

30 1079. szám. adós és a volt jelzálogos hitelező között a jelzálogos követelésre nézve a jelzálogjog átruházásának telek­könyvi bejegyzése után jött létre. 47. §. A telekkönyvi bejegyzés hatályának és a jóhiszemű telek­könyvi szerzés védelmének szabályai a jelzálogból való kielégítés tekinte­tében a jelzálogjogon felül kiterjed­nek a jelzálogjoggal biztosított köve­telésre is. Csak az e szabályokból folyó kor­látok között lehet érvényesíteni a jelzálogos hitelezővel szemben az előző i §-ok szerint érvényesíthető ki­fogásokat és beszámítási jogot is. 48. §. A jelzálogos követelés lejárt kamataira, a kamathoz hozzászámí­tott tőketörlesztő részletekre és egyéb lejárt mellékszolgáltatásokra, vala­mint a jelzálogot terhelő költségekre irányuló követelés átruházása eseté­ben a tulajdonos és az új hitelező közötti jogviszonyt, tekintet nélkül a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésére, egészen az engedmény szabályai sze­rint kell megítélni. Ugyanez áll azokra a kamatokra, a kamathoz hoz­zászámított tőketörlesztő részletekre és egyéb mellékszolgáltatásokra is, amelyek a tulajdonosnak a követelés átruházásáról kapott értesülésétől fél­éven belül járnak le. Az új hitelező e követelések tekin­tetében nem hivatkozhatik a telek­könyvi bejegyzés hatályának és a jóhiszemű telekkönyvi szerzés védel­mének szabályaira 49. §. A jelzálogos hitelezőt telje­sítés vagy beszámítás útján bármely harmadik szeméJy kielégítheti és ezzel a követelést magához válthatja, ha a tulajdonos már jogosítva van a jelzálogos hitelezőt kielégíteni ós hozzájárulását a telekkönyvi sza­bályoknak megfelelő okiratban kije­lenti. A hozzájárulást visszavonni nem lehet. Ha a hitelező jelzálogjogát a tulaj­donos ellen bírói úton érvényesíti, bármely harmadik személy, aki annak következtében a jelzálogot terhelő dologi jogát vesztheti, a tulajdonos hozzájárulása nélkül is jogosítva van a jelzálogos hitelezőt teljesítés vagy beszámítás útján kielégíteni és ezzel a követelést magához váltani. Ugyanez a jog megilleti a tulajdonostársat, továbbá a jelzálog bérlőjét vagy haszonbérlőjét és más olyan birtoko­sát is, aki a jelzálogjog érvényesí­tése következtében birtokát veszt­heti el. A jelzálogos követelés a kielégí­téssel átszáll arra, aki magához vál­totta. 50. §. Ha a jelzálogos hitelezőt a jelzálog tulajdonosa egészen vagy részben kielégíti, a tulajdonos a hitelezőtől a kielégítéssel egyidejűleg a jelzálogjog teljes vagy részleges törlésére alkalmas írásbeli nyilatko­zatnak, amennyiben pedig a jelzálo­gos követelés a kielégítéssel reá át­száll, az átszállás telekkönyvi be­jegyzéséhez szükséges írásbeli nyilat­kozatnak kiállítását követelheti. Ugyanez áll, ha a jelzálogos hite­lezőt a személyes adós vagy harma­dik személy elégíti ki. Az írásbeli nyilatkozat költsége azt terheli, aki kiállítását követeli. Amennyiben a telekkönyvi be­jegyzés megfelelő változtatásához egyéb okirat is szükséges, a jelzálo­gos hitelezőtől ennek kiszolgáltatását is lehet követelni. 8. A jelzálogos hiteleső kielégítése bírói úton. 51. §. A hitelezőnek jelzálogjogát, amennyiben a törvény mást nem rendel, keresettel kell érvényesítenie (jelzálogi kereset). A jelzálogi pert a telekkönyvbe fel lehet jegyezni azzal a joghatály­lyal, hogy a per feljegyzésénél fogva az ítéletnek vagy bírói egyességnek a jelzálogból való kielégítés tekinte­tében teljes hatálya lesz minden oly joggal szemben, amelyet a telek­könyvbe a feljegyzés után jegyez­nek be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom