Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1079. Törvényjavaslat a jelzálogjogról

1079. szám. 31 52. §. A jelzálogos hitelező a jelzálogjog tárgyaiból végrehajtás útján kap kielégítést. Semmis a tulajdonos és a jelzálogos hitelező között a követelésnek a tulajdonossal szemben beálló lejárta előtt létrejött oly megállapodás, hogy a jelzálogos hitelezőnek joga van kielégítésül az ingatlan tulajdonának átruházását követelni vagy az ingatlant végrehajtás útján kívül értékesíteni. 53. §. A jelzálog értékesítéséből befolyt Összeget a jelzálogos hitelezők között rangsor szerint kell felosztani. Egyenlő rangsorban álló hitelezőknek, amennyiben a befolyt összeg követelésüknek teljes összegét nem fedezi, aránylagos kielégítéshez van joguk. 54. §. A jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésének rangsorában nyernek kielégítést : 1. a követelés bejegyzett tőkeösszege; 2. a jelzálogjoggal biztosított kamatok közül a végrehajtási árverés napjáig lejárt, három évnél nem régibb időről, hátralékos, valamint az árverés napjától tovább folyó kamatok ; 3. a jelzálogjoggal biztosított egyéb kamatok és más mellékszolgáltatások, valamint a jelzálogos követelés felmondásának költsége és a követelés behajtásának per- és végrehajtási költsége, amennyiben biztosításukra biztosítéki jelzálogjog van ajelzálogjog rangsorában bejegyezve. A jelzálogjoggal biztosított azok a kamatok és egyéb mellékszolgáltatások, valamint a jelzálogjoggal biztosított azok a költségek, amelyek a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésének rangsorában nem nyernek kielégítést, a jelzálogot rangsor szerint terhelő összes követelések kiegyenlítése után a maradványból a jelzálogjogok rangsorában kerülnek kifizetésre. 55. §. Ha a hitelező jelzálogjogáról lemond vagy más jognak telekkönyvi elsőbbséget enged, elveszti jogát azzal szemben, akire a követelés vagy a jelzálogjog kielégítés esetében átszállana, de csak annyiban, amennyiben ennek megtérítési követelése a lemondás vagy az elsőbbség engedése nélkül a jelzálogban fedezetet talált volna. A,kezesség szabályai megfelelően irányadók arra nézve, hogy mennyiben veszti el a jelzálogból való kielégítés jogát az a hitelező, aki a követelésével egybekötött egyéb biztosítékáról mond le. 9. Különös szabályok az egyetemleges jelzálogjogra. 56. §. Ha a jelzálogjog ugyanegy követelés biztosítására több jelzálogtárgyat mint egyetemleges jelzálogjog (4. §.) terhel, mindegyik jelzálog az egész követelésért felel akként, hogy a jelzálogos hitelező követelésére tetszése szerint akár egészen, akár felosztva kereshet kielégítést a jelzálogokból vagy azoknak bármelyikéből. Amíg a jelzálogos hitelező egész követelésére kielégítést nem nyert, követelésének ki nem elégített részére nézve mindegyik jelzálog egyetemlegesen marad lekötve. 57. §. Az egyetemleges jelzálogjog terhe a többi telekkönyvi érdekeltnek egymásközötti viszonyában az egyes jelzálogjogok között a kielégítést megelőző évben reájuk eső föld- és házadó arányban, ha pedig ily adó alá nem esnek, a kielégítés idejében volt értékük arányában oszlik meg. Ha az egyetemleges jelzálogjog azáltal keletkezett, hogy a már fennálló jelzálogjogot utólag más ingatlanra terjesztették ki, ilyen esetben a jelzálogjog terhét a volt ós az új telekkönyvi érdekeltek egymásközötti viszonyában kizárólag a korábban terhelt jelzálog viseli.