Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1077. Törvényjavaslat az okirati kényszerről

1077. szám. 3 elálló hitelező javára kikötése, amenynyiben ez meg van engedve arra az esetre, ha a munkavállaló vagy az adós a szerződésből folyó kötelezettségeit vétkesen nem teljesíti vagy nem kellően teljesíti; 11. kezesség vállalása; 12. kötbér vállalása vagy valamely cselekmény véghezvitelének vagy véghez nem vitelének esetére bírság kikötése. 10. §. Az előbbi §. 1., 7—9. pontjaiban megjelölt szerződések, valamint az oly szerződés, amellyel valaki íelülépítményi jognak vagy valamely telek mindenkori tulajdonosa javára szóló telki tehernek megalapítására vállal kötelezettséget, csak úgy érvényesek, ha az okiratot kir. közjegyző hitelesítette vagy a kamarába bejegyzett ügyvéd ellenjegyezte. Hitelesítés vagy ellenjegyzés előtt az eljáró kir. közjegyző vagy ügyvéd köteles az okiratot a felek előtt felolvasni ós megmagyarázni s a feleket a hiányokra és az esetleges következményekre figyelmeztetni ós hogy ez megtörtént, az okiraton megjegyezni. 11. §• Közokirat szükséges a következő' szerződésekhez és egyoldalú jognyilatkozatokhoz : I. Házastársaknak és jegyeseknek egymásközötti jogügyletei közül : 1. a házassági szerződéshez, amely a házastársak mint ilyenek közötti vagyoni viszonyokat a házasság fennállásának idejére vagy megszűnésének esetére szabályozza — ideértve a hozomány és a hitbér vagy a visz ont hitbér rendelését, a közszerzemény rendezését vagy általános vagyonközösség kikötését, továbbá a gyermektartás, a nőtartás és az özvegyi jog rendezését is — tekintet nélkül arra, hogy a szerződést a házasság megkötése előtt vagy az után kötik-e; 2. a szokásos alkalmi ajándékozásokat kivéve, a házastársaknak és a jegyeseknek egymással kötött mindennemű élők közti jogügyletéhez, amelyeket nem házastársak vagy jegyesek is köthetnek egymással, még pedig akkor is, ha az ügylet kereskedelmi ügylet; 3. a házastárs és a jegyes részére kiállított általános meghatalmazáshoz, továbbá az olyan különös meghatalmazáshoz, amely váltóbeli kötelezettség vállalására vagy egyéb olyan jogügyletnek harmadik személlyel létesítésére irányul, amely írásbeli alakhoz van kötve. Az a szabály, amely szerint a meg nem felelő alakban kötött szerződés teljesítéssel érvényessé válik, a házastársak és jegyesek között kötött szerződésekre nem terjed ki. 11. Tekintet nélkül a felek személyére a következő jogügyletekhez ; 1. örökség elidegenítéséhez; 2. az örökhagyóval kötött olyan szerződéshez, amellyel az öröklésre hivatott személy lemond az örökhagyó utáni öröklés jogáról ; továbbá az örökhagyóval kötött oly szerződéshez, amellyel a felek az ily lemondó szerződés hatályát megszüntetik; 3. öröklésre hivatott leszármazóknak örökségi várományukra vonatkozóan az örökhagyó életében egymással kötött szerződéséhez ; 4. örökösödési osztályegyességhez ; 5. közös végrendelethez, öröklési szerződéshez és halálesetre szóló ajándékozási szerződéshez ; 6. az örökbefogadó szerződéshez, valamint az azt módosító vagy felbontó szerződéshez. 3. Vegyes és mró rendelkezések. 12. §. Ez a törvény az 1926. évi hó napján lép életbe. E törvény életbelépésével hatályukat vesztik a vele ellenkező eddigi jogszabályok. Hatályukat vesztik az 1886: VII. t. c. 22. §-a első bekezdésének a)—c) pontjai és 23. §-a is. Azokra a szerződésekre és egyoldalú jognyilatkozatokra, amelyek e í*