Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1077. Törvényjavaslat az okirati kényszerről

4 1077. szám. törvény életbelépésének napja előtt jöttek létre, az eddigi jogszabályok maradnak irányadók. 13. §. A kir. közjegyzőkről szóló 1874: XXXV. t. c. 68. §-a hatályát veszti. Kir. közjegyző a felek kérelmére magánokiratot is készíthet. Az ilyen okiratok készítéséért járó díjakat az igaz ságügyminiszter rendelettel álla­pítja meg. 14. §. E törvény rendelkezései nem érintik az okirattal való bizonyítás szabályait ; nem érintik különösen az 1886: VII. t. c. 21. §-ának ós 22. §-a második bekezdésének rendelkezéseit, amelyek szerint az ctt meghatározott esetekben az okirattal való bizonyí­tás csak közjegyzői okirattal történ­hetik. 15 §. E törvény rendelkezései, amennyiben ez a törvény mást nem rendel, nem érintik a kereskedelmi törvény rendelkezéseit és nem érin­tik azokat a külön jogszabályokat sem, amelyek a jelen törvényben meghatározott eseteken felül írásbeli alakot vagy egyes jogügyletekre kü­lönleges alaki kellékeket állapítanak meg. E törvény 11. §-ának rendelkezései továbbá nem érintik a váltójogi, úgy­szintén a kereskedelmi utalványokra, Budapest, 1926. évi május hó 4. kötelező jegyre, csekkre, közraktári jegyre, valamint hátirattal átruház­ható egyéb papírokra vonatkozó sza­bályok alá eső nyilatkozatoknak, mint ilyeneknek hatályát. 16. §. E törvény rendelkezései nem érintik a telekkönyvi rendtartásnak azokat a szabályait sem, amelyek a telekkönyvi bejegyzés megengedésé­hez szükséges alaki kellékeket álla­pítják meg. Ehhez képest az olyan okiratoknál, amelyeknél a jogügylet érvény sségéhez e törvény szerint a kötelezett fél aláírása magában véve is elegendő, a telekkönyvi bejegyzés megengedéséhez ezenfelül még szük­séges, hogy az okiratot két előtte­mező tanú is aláírja. E törvénynek az a rendelkezése (1. §. 2. bek), mely szerint a meg nem felelő alakban kötött szerződés, hacsak a törvény mást nem rendel, érvényessé válik a telekkönyvi be­jegyzéssel megerősített teljesítés által, nem érinti a telekkönyvi rendtartás­nak azt a tiltó rendelkezését, mely szerint alaki hiány miatt érvénytelen szerződés alapján telekkönyvi bejegy­zés nincs megengedve. A jogerősen foganatosított telekkönyvi bejegy­zést azonban a szerződésnek ilyen alaki hián} 7 a miatt nem lehet törölni eredeti érvénytelenség címén. napján. Dr. Pesthy Pál s. k., m, kir, igazságügyminiszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom