Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1077. Törvényjavaslat az okirati kényszerről

2 1077. szám. gedést, a lemondást és a teljesítésre engedett halasztást, amelyekre mint önálló szerződésekre a reájuk megszabott alak irányadó. 4. §. A törvényszabta írásbeli alakhoz szükséges, hogy a szerződési okiratot mindegyik fél, aki a szerződéssel terhet vagy kötelezettséget vállal, sajátkezüleg aláírja vagy sajátkezű kézjegyével lássa el. A kézjegynek kir. közjegyző vagy kir. bíróság által hitelesítve vagy annak feljegyzése mellett, hogy kitől származik, két tanutói előttemezve kell lennie. Szerződés esetében a feleknek ugyanazt az okiratot kell aláírni ok vagy kézjegyükkel ellátniok. Több példányban kiállított szerződési okirat tekintetében elegendő, ha mindegyik fél a másiknak szánt példányt írja alá vagy látja el kézjegyével a megszabott módon. Közokirat pótolja az előző bekezdésekben meghatározott alakot. 5. §. Közokirat alakjában kötendő szerződés esetében az ajánlatot ós elfogadását külön-külön közokiratba lehet foglalni. 6. §. Ha a törvény meghatározott alakot szab meg, ez az alak az olyan megegyezésre is irányadó, amely a szerződésnek jövőbeli megkötésére irányul (előszerződés). 7. §. Egyoldalú jognyilatkozatokra a jelen törvény előző rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. 8. §. Oly meghatalmazás érvényességéhez, amely a törvény szerint írásbeli alakhoz kötött jogügylet létesítésére irányul, a meghatalmazás-, nak a jogügyletre megszabott írásbeli alakba foglalása szükséges. A meghatalmazás alaki hiányát azonban az ügyletnek bármily alakban kijelentett utólagos jóváhagyása pótolja. 2. Az okirati kényszer esetei. 9. %, A szerződésnek vagy az egyoldalú jognyilatkozatnak írásbafoglalása szükséges — azokon az eseteken felül, amelyekben a törvény közokirati alakot szab meg — a következő esetekben: 1. meglevő vagyonnak mint egésznek vagy hányadrészének átruházása vagy haszonélvezettel terhelése ; 2. ingatlan adás-vétele és egyéb oly szerződós, amellyel valaki akár visszteher fejében, akár a nélkül ingatlant átruház vagy arra kötelezettséget vállal ; ingatlant terhelő dologi jog megalapítása, terhelése vagy erre irányuló kötelezettség vállalása ; továbbá lemondás az ingatlant terhelő dologi jogról ; 3. ötven kat. holdnál nagyobb ingatlanra vonatkozó haszonbérlet ; továbbá bármely ingatlanra vonatkozó bérlet vagy haszonbérlet felmondásának kizárása meghatározott időre ; 4. ajándékozási ígéret ; továbbá követelésnek ingyenes engedményezése vagy elengedése az ajándékozás szándékával, kivéve, ha az engedményezett vagy elengedett követelés okiraton alapszik és ezt az okiratot a megajándékozottnak át- vagy visszaadják vagy ha az ajándékozó az engedményről az adóst írásban értesíti ; 5. alapítványt élők között rendelő ügylet; 6. eladott ingó dolog tulajdonának fenntartása a vételár megfizetéséig, még pedig akkor is, ha az ügylet kereskedelmi ügylet ; 7. oly szerződés, amellyel valaki ellátás, tartás, életjáradék vagy egyéb ellenszolgáltatás (kikötmény) fejében vagyontárgyak átruházására vállal kötelezettséget; 8. oly szerződés, amely tartás, ellátás vagy életjáradék jövőbeli szolgáltatásának megállapítására, rendezésére vagy megváltására irányul ; 9. vagyonközösség megszüntetése ; 10. szolgálati szerződésnél a megszolgált munkabér vagy egy része elvesztésének kikötése vagy bármely szerződés alapján felvett szolgáltatások elvesztésének a szerződéstől