Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1077. Törvényjavaslat az okirati kényszerről

1077. szám. 1 1077. szám. Törvényjavaslat az okirati kényszerről. (Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadatott a nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának.) írásban kijelentette, hogy a feleknek valamely ilyen pontra is meg kell állapodniok, akkor, hacsak a kikötésnek vagy a kijelentésnek tartalmából vagy az eset körülményeiből más nem következik, a szerződést ily megállapodás nélkül egyelőre csak feltételesen megkötöttnek kell tekinteni s a szerződés végleges létrejötte attól függ, hogy a felek a szerződésre megszabott alakban erre a pontra is megegyeznek. Egyes poncok iránti előzetes megegyezés magában véve akkor sem kötelező," ha írásba van foglalva. 3. §. Ha az okirat a szerződésnek törvényszabta érvényességi kelléke, az okiratba fel nem vett korábbi vagy egyidejű és a megszabott alaknak meg nem felelő megállapodáshatálytalan, kivéve amennyiben a szerződés értelmezésére szolgál. Ha> azonban az eset körülményeiből az tűnik ki, hogy a felek az okiratba fel nem vett megállapodás nélkül a szerződést nem kötötték volna meg, az egész szerződés semmis. A szerződésre megszabott alak megtartása szükséges a szerződés bármely pontját módosító vagy kiegészítő utólagos megegyezésnek érvényességéhez is, kivéve az elénAz 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. XVIII. kötet i 1. Általában. 1. §. Ha a törvény valamely szerződésre meghatározott alakot szab meg s az alak hiányához más jogkövetkezményt nem kapcsol, a nem ilyen alakban kötött szerződés semmis. Meg nem felelő alakban kötött szerződés, hacsak a törvény mást nem rendel, érvényessé válik az elfogadott teljesítés által, s amennyiben telekkönyvi bejegyzés is szükséges, a telekkönyvi bejegyzéssel megerősített teljesítés által. 2. §. Ha a törvény írásbeli alakot szab meg, a szerződés létrejöttéhez szükséges, hogy a felek a szerződési okiratba belefoglalják minden olyan pontra vonatkozó megyezésüket, amely a szerződés lényegéhez tartozik. Nem tartozik a szerződés lényegéhez a megegyezés olyan pontok tekintetében, amelyekre jogszabály szerződóst pótló rendelkezést állapít meg vagy amely a szerződés törvényes fogalmához nem tartozó egyéb mellékkörülményre vonatkozik. Ha azonban bármelyik fél, akár a szerződési okiratban kikötötte, akár azon kívül, de az okirat aláírása előtt a másik féllel szemben szóval vagy