Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.
Irományszámok - 1922-1082. Törvényjavaslat a budapest Székesfőváros egyes kölcsöntartozásai tekintetében létrejött egyezménnyel kapcsolatos rendelkezésekről
1082. szám. 123 Budapest Székesfőváros részéről az egyezmény megkötésénél az egyik alapfeltétel az lévén, nogy az egyezményhez hozzájáruló kötvénytulajdonosok kedvezőtlenebb helyzetbe ne juthassanak, mint azok, akik az egyezményhez hozzá nem járultak, ezért Budapest Székesfőváros arra kötelezte magát, hogy az egyezményben megállapítottnál jobb vagy kedvezőbb fizetési feltételeket a három külföldi kölcsön bármely kötvénytulajdonosa számára sein közvetve, sem közvetlenül felajánlani vagy engedélyezni nem fog. Az egyezmény tehát csakis az annak feltételeit elfogadó, illetve az ahhoz hozzájáruló kötvénytulajdonosok jogviszonyát rendezi, de az egyezményhez nem csatlakozott kötvénytulajdonosoknak az eredeti kötvényen alapuló jogai az egyezményben rendezést nem nyertek. Budapest Székesfőváros és külföldi hitelezői között 1925. év augusztus hó 14-én Osztendében létesített egyezményt, valamint az ennek végrehajtására vonatkozólag 1925. év december hó 11-én Bázelben megállapított határozmányok francia és magyar szövegét ezen indokoláshoz mellékletként csatolom. Budapest Székesfőváros az egyezménynek ily feltételek mellett való elfogadásával fizetési képességének legvégső határáig ment el és az elvállalt kötelezettségének pedig csak akkor tud eleget tenni, ha gondoskodás történik arról, hogy Budapest Székesfőváros megóvassék attól, hogy az egyes az egyezményhez nem csatlakozott kötvénytulajdonosok az egyezményben meghatározott mértéken túlmenő igényt — vonatkozzanak azok akár a tőke vagy a kamat összegére, akár a teljesítés időpontjára — sem bírói úton, sem egyébként ne támaszthassanak. Ezt a célt kívánja szolgálni a törvényjavaslat 1. §-a. Az egyezmény II. cikke értelmében Budapest Székesfővárosnak a háború előtt és háború alatt lejárt úgynevezett háborús tartozásai az egyezmény rendelkezései alól kivétetnek és ezekre nézve a trianoni békeszerződésben foglalt rendelkezések érintetlenek maradnak. Budapest Székesfővárosnak ezen úgynevezett háborús tartozásaiért a magyar állam a trianoni békeszerződés 231. cikkének b) pontja alapján szavatossággal tartozik. Ebből a szavatosságból kifolyólag a magyar államnak visszkereseti joga van Budapest Székesfőváros ellen, melynek gyakorlását az 1923. évi XXVIII. t.-c. szabályozza. Budapest Székesfővárosnak ezen egyezményben elvállalt fizetési kötelezettségeire való tekintettel kérdéses, vájjon az említett törvénycikk rendelkezéseinek Budapest Székesfővárossal szemben való változatlan végrehajtása nem veszélyeztetné-e Budapest Székesfőváros háztartását és nem tenné-e lehetetlenné, hogy Budapest Székesfőváros közigazgatási és szociális feladatainak eleget tegyen. Ezért Budapest Székesfőváros gazdasági helyzetén enyhítendő, célszerű, ha a kormány felhatalmazást nyer arra, hogy Budapest Székesfővárossal az állam visszkereseti jogának érvényesítésére a szükséghez képest külön megállapodást létesítsen. A javaslat 3. §-a az életbeléptetés és a végrehajtásra vonatkozó záró rendelkezéseket tartalmazza. Budapest, 1926. évi május hó 14-én. Dr, Bud János s. Ä., m. kir. pénzügyminiszter. 16*
