Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1080. Törvényjavaslat a polgári iskoláról

110 1080. szám. Javaslatom, amely szerint a polgári iskolákat a népiskolai hatóságok alul kiveszem s felügyeletüket és közigazgatásukat újra szervezni kívánom, ennek az ellenmondásos helyzetnek megváltoztatásját célozza. A tervezett intézkedés is csak átmeneti jellegű. A tanügyi közigazgatás újjászervezésekor, amire nézve a közeljövőben szándékozom törvényjavaslatot előterjeszteni, fogom a szerzett tapasztalatok felhasználásával a polgári isko­lák felügyeletét és közigazgatását véglegesen szabályozni. A polgári iskoláknak az összes érdekek szempontjából helyesebb irányú igazgatását és felügyeletét átmenetileg is az államháztartás minden újabb megterhelése nélkül tudnám megvalósítani, mert a külön felügyelőség létesítése csak a már eddig folyó iskolalátogatói-felügyelői munka kibővítését jelenti a nélkül, hogy személyi vagy dologi tekintetben külön kiadással járna, mert egyrészt a felügyelőkké kinevezendő 8—10 polgári iskolai igazgatónak vagy tanárnak a tanítási munkakörből való kivonása nem fog az eddiginél nagyobb hiányt okozni a tanszemélyzet létszámában, mert eddig is húsz igazgató végzett igazgatói munkája mellett iskolalátogatást, és másrészt, mert az új felügyelőségeket alkalmas központokban levő iskolaépületekben szándékozom elhelyezni és így a fűtési, világítási és tisztogatási költségek az illető iskolák költségvetése keretében nyerik fedezetüket. Még a szükséges irodai felszerelés sem fogja tárcámat terhelni, mert az egyes iskolák bútorfeleslegéből fogom a felszerelést összeállítani. Ami a polgári iskoláknak a népiskolai hatóságok hatásköréből való kivé­telével a közigazgatási bizottságok eddigi hatáskörének megszűnését illeti, ez alig jelent lényeges változást, mert a közigazgatási bizottságnak polgári iskolai ügyekben való hatásköre az idők folyamán összezsugorodott és ma már csak néhány ügyre terjed ki. Ezek közül a legjelentősebb a fegyelmi ügyek intézése. A közigazgatási bizottság hatáskörének megszüntetése és a polgári iskolai felügyelőségekre való átruházása érezhető zökkenés nélkül fog végbemenni, és csupán a fegyelmi ügyek intézésére vonatkozó eljárás szorul majd részletesebb szabályozásra. E tekintetben a középiskolai tanáro­kéhoz hasonló fegyelmi eljárást szándékozom a polgári iskolákra nézve is megállapítani. így meg fog szűnni az a fonák helyzet, hogy a közigazgatási hatósági szervekre volt bízva olyan fegyelmi ügyek megvizsgálása is, amelyek sokszor minden közigazgatási ténykedéstől távolállottak. E kérdés szabályo­zásával a polgári iskolai tanár is meg fogja kapni a tanári állásához mél­tóbb fegyelmi szabályzatát és az iskolai érdekek sem lesznek kitéve a köz­igazgatási hatóságoknál gyakori késedelmes eljárásból eredő károsodásnak. A polgári iskoláknak a népiskolai hatóságok hatásköréből való kivéte­lével természetesen együtt fog járni a helyi felügyeleti hatóságoknak, t. i. a gondnokságoknak és iskolaszékeknek a polgári iskolákra nézve történő megszüntetése is. Az állami polgári iskolai gondnokságok létjogosultsága már meg is szűnt, mert hatásköre úgyszólván csak az anyagi ügyekre zsugo­rodott össze. Az autonóm testületek (községek, hitközségek) által fenntartott polgári iskolák ügyeinek gondozására létesített iskolaszékek hatásköre a dolog természeténél fogva nagyobb maradt, azonban a tanulmányi ügyeknek az igazgatóságokra való ruházásával ez is sokat veszített az idők folyamán. Míg tehát az állami iskolai gondnokságok megszüntetése akadálytalanul mehet végbe, az iskolaszékek megszüntetésével egyidejűleg gondoskodni fogok arról, hogy az iskolafenntartó községeknek, hitközségeknek legyen oly szervük, melyek útján az iskolafenntartó a maga autómon jogkörét gyako­rolhatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom