Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVIII. kötet • 1077-1171. sz.

Irományszámok - 1922-1080. Törvényjavaslat a polgári iskoláról

1080. szám. Ill A polgári iskolai felügyelőségek hatáskörét s általában a polgári iskolák közigazgatását az oktatásügy egyetemes érdekeinek összeegyeztetésével szabályrendeletileg fogom átmenetileg megállapítani. A 10. §-nak a polgári iskolák felállítására vonatkozó intézkedése az eddigi törvényes állapotot tartja fenn. Társulatok ezentúl is fenntarthatnak iskolát, ha külön erre a célra alakultak, alapszabályaik jóváhagyást nyertek •és igazolják, hogy az iskolafenntartásával járó összes terheket saját erejükből viselni tudják. Ugyanígy iövőben is fenntarthatnak magánosok polgári iskolát, ha polgári iskolai tanári oklevéllel bírnak s az iskola fenntartására a szükséges anyagi eszközökkel rendelkeznek. A nyilvánossági -jog kérdését az 1868. évi törvény határozottan nem rendezi. Szükséges volt, hogy erre nézve intézkedés történjék, különösen azért, hogy az iskolafenntartók a törvényes követelmények teljesítésére igyekezzenek. E rendelkezés az állami felügyeleti jogból folyik és azt célozza, hogy jogosítást adó államérvényes bizonyítványt csakis olyan iskola állíthasson ki, melynek tanulmányi rendje, működése a követelményeket kielégíti. Ennek megállapítására egyedül a közoktatásügyi kormányzat illetékes, Miképen az 1868. évi XXXVIII. t.-c. is teszi, az iskolaállítási kötelezettséget a községre (városra) kívánom kimondatni. Ez a rendelkezés természetes folyománya annak, hogy a községeknek (a városoknak) elsőrendű feladatuk, hogy polgárságuknak fokozottabb művelődési lehetőséget biztosítsanak. Az iskolaállítással együttjár az elhelyezés biztosítása. A 10. §. utolsó bekezdésében előmozdítani kívánom az iskolák létesítését, amikor a rendelkezésemre bocsátott hitelek keretében államsegély vagy mérsékelt kamatú kölcsön nyújtását teszem lehetővé. Utóbbira azért van szükség, hogy az egyébként vagyonos, de ezidőszerint megfelelő készpénzfedezettel nem rendelkező községek rövidebb lejáratú olcsó kölcsönnel az iskolaépületet felemelhessék. Kölcsön engedélyezése azonban csak akkor indokolt, ha a mai nehéz viszonyok között a község határidőre nem képes előteremteni az építkezéshez szükséges készpénzt. A kölcsön csak rövidebb lejáratú lehet és csak megfelelő biztosítók ellenében engedélyezhető. 11. §. Javaslatom 10. §-a a hitfelekezeteknek iskolaállítási jogát általánosságban biztosítja. Ebben a szakaszban azért tartom szükségesnek külön is kiemelni a hitfelekezeti iskola létesítésének kérdését, mert nemzetnevelési szempontból nagy értéket tulajdonítok a hitfelekezetek közreműködésének, különösen ott, ahol a lakosság túlnyomórészben egy vallásfelekezethez tartozik s ezzel meg van a lehetőség arra, hogy a község (város) közönsége még szorosabb kapcsolatba jöjjön iskolájával. Az államsegélynek és kölcsönnek kilátásba helyezését ugyanazok a körülmények indokolják, amelyeket az előző szakaszban a községi iskolákra nézve előadtam. 12. §. Kultúrpolitikám sarkalatos elve, hogy a polgári iskolák hálózata is mihamarább kiépüljön. Ennek érdekében szükséges, hogy az egyes szóbajöhető községek művelődési, gazdasági és társadalmi viszonyai a helyszínen behatóan tanulmányoztassanak s hogy a közvetlenül összegyűjtött adatok alapján állapíthassam meg, hol van szükség polgári iskolára, vagy ennek bővítésére s. hogy az új iskolák létesítése tárgyi alapon milyen sorrendben menjen végbe. A továbbiakra nézve a javaslat szövege rövid, világos, szabatos intézkedéseket tartalmaz, amelyek külön indokolásra nem szorulnak. A 13. §. megállapítja, hogy a polgári iskolák létesítési és fenntartási költségeiből mit kell a községnek feltétlenül vállalnia. Az egyes községekben