Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVII. kötet • 1000-1076. sz.

Irományszámok - 1922-1073. Törvényjavaslat a leányközépsikoláról és a leánykollégiumról

444 1073. szám. jellegűnek és olyan iskolának szánták, mely a leányoknak lehető magas szín­vonalú általános műveltséget adjon, tekintet nélkül más iskolafajokra, vagyis ideális, öncélú intézménynek tervezték. Az iskola első szervezete a tanitás anyagát három tanfolyamba foglalta. Az előkészítő tanfolyam megfelelt az elemi iskola 6-ik osztályának, mert eredetileg a felsőbb leányiskola az elemi iskola 6 osztályát végzett tanulók számára volt szervezve, de az elemi iskola V. és VI. osztálya még nem nyilt meg mindenütt. Az előkészítő tanfolyamot követte a négy évre terjedő középiskolai tan­folyam, teljesen befejezett tantervvel s végül a kétéves továbbképző tan­folyam, mindenik osztályában befejezett tantervvel. Ez a hét évre terjedő iskola, mely legalább tizedik évüket betöltött leányokat vesz fel, a következő rendes tárgyakat tanította: magyar, német és francia nyelvet és irodalmat, történelmet, természettant és vegytant, ter­mészetrajzot és embertant, földrajzot, számtant, háztartástant gazdasági ismeretekkel, neveléstant, rajzot és geometriát, testgyakorlatot, éneket, női kézimunkát. Rendkívüli tárgy volt az angol nyelv és a szabadkézi rajz. A heti órák száma a testgyakorlaton kívül 24 volt. Szép tanítási terv, amely valóban meg is adhatta volna túlterhelés nélkül azt az általános műveltséget, amelyet megalkotói eléje tűztek. De ez az iskola akkor már nagyon ideális volt. Mert a múlt század hetvenes évei­nek egyre szegényedő müveit magyar középosztályában mind jobban fogyott azoknak a szülőknek száma, kik az iskolától csak műveltséget vártak. Lassankint oly ismeretek s főként olyan bizonyítványok kezdtek kívánato­sakká válni, amelyek megélhetést nyújtó életpályákat nyitnak meg a leányok előtt is. Az iskola végre is kénytelen volt alkalmazkodni az élet követel­ményéhez, ha nem akart teljesen elnéptelenedni s egyre jobban közeledett más iskolák (polgári iskola, tanítónőképző intézet) tanítástervéhez. Ez ter­mészetesen mindjobban eltérítette eredetileg kitűzött céljától s tanítása szín­vonalát is jelentékenyen süly esz tette. Közben azonban a megélhetési viszonyok nehezedésétől is sarkalt nőmoz­galom olyan irányban is térhódításra törekedett, amely viszont a felsőbb leányiskolái tanítás szintjének emelését kívánta. Németországban ugyanis a nyolcvanas évek vége felé a női mozgalmak kivitték, hogy az orvosi és a tanári pálya a nők előtt is megnyílt. Ehhez természetesen érettségi bizonyítványra volt szükségük. Hogy ezt megszerez­hessék, 1889-ben a felsőbb leányiskolát végzett nők számára 2 éves reál­iskolai kiegészítő tanfolyamot, majd 1893-ban gimnáziumit szerveztek próba­képen, ami szükségessé tette a nők tudományos képzésének szabályozását. Ez meg is történt a porosz minisztérium 1894. május 31-iki rendeletével. Igaz, hogy a nők tudományos képzésének megszervezésében Németországot is megelőzte Anglia és Olaszország. Az angol Girls Public Day School Company és a Church School Company című részvénytársaságok célja már a múlt század hetvenes éveiben az volt, hogy iskolákat alapítsanak és tartsanak fenn, amelyekben a leányok ugyan­abban az egységes és alapos képzésben részesüljenek, mint a fiúk a legjobb gimnáziumokban. Az olasz Coppino miniszter pedig már 1879-ben törvény­javaslatot nyújtott be leánygimnáziumok állítására. Külön leánygimnázium ugyan ma is kevés van Olaszországban, de a fiúgimnáziumokba már a nyolcvanas évek elejétől járhattak a leányok rendes tanulókként. A magyarországi női törekvéseket csak a német példa erősítette meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom