Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVII. kötet • 1000-1076. sz.

Irományszámok - 1922-1028. A frankhamisítási bűnügy politikai hátterének megvizsgálására kiküldött parlamenti bizottság jelentése eljárásának befejezéséről és eredményéről

144 1028. szám. hozzálépett és menetközben nagyon halk hangon, hogy a körülállók ne hallják meg, azt mondotta neki : »Kegyelmes Uram ! Egy olyan fantasztikus marhaságot jelentettek nekem tegnap, amelyet alig akarok neked elmondani. Egy úr, akit én nem ismertem és akinek a nevét nem mondhatom meg, azt közölte velem, hogy à Nemzeti Szövetségben hamis frankok vannak, amelyek állítólag rossz hamisítványok és ezek értékesítésére állítólag rövid időn belül sor kerül.« Vallomása szerint a miniszterelnök ránézett, csodálkozva és azt mondotta : »Köszönöm« és tovább ment. Kozma Miklós vallomása szerint a közlést folytatni akarva, azt gondolta, hogy a miniszterelnökkel közli Windischgraetz nevét is, az utolsó pillanatban azonban megdöbbent attól, hogy egy nevet így közöljön. Windischgraetz nevét a miniszterelnöknek nem említette. A miniszterelnök levele Perényihez. A miniszterelnök a bizottság előtt tett felvilágosító nyilatkozatában előadta, hogy bár Kozma Miklós közlésének, amelyet halkan, úgyszólván suttogva mondott fülébe, semmi jelentőséget nem tulajdonított, azt olyan* anonim jelentésnek tartva, amilyeneket gyakran százával kap, mégis úgy határozott, hogy a dolognak utánanéz és tekintettel arra, hogy a Nemzeti Szövetség élén egy jó barátja, báró Perényi Zsigmond áll, akinek becsületességéről, hazafiasságáról, tisztességéről számtalanszor meggyőződött, a következő levelet intézte hozzá: »Budapest, 1925. november 27. Szigorúan bizalmas. Tisztelt Barátom ! Felhívták figyelmemet arra, hogy a Nemzeti Szövetségnek francia frankhamisítványok vannak birtokában és ezeket felis akarja használni. Légy kegyes a dolognak utánanézetni és engem megnyugtatni. Óva intem a Szövetséget rajtad keresztül, hogy az ilyen manipulációtól tartózkodjék és hogy ilyenekbe ne bocsátkozzék. Szívélyes üdvözlettel tisztelő híved Bethlen s. k.« A címzés: »Nagyméltóságú Báró Perényi Zsigmond úrnak, b. t. t., a Nemzeti Szövetség elnöke Budapest.« Ugyanaznap este a miniszterelnök a genfi anyag előkészítése céljából két napra vidékre utazott, ahonnét november 30-án reggel érkezett meg. Megérkezése napján vette báró Perényi Zsigmond válaszlevelét, amelyet államtitkára báró Prónay. György juttatott hozzá. Bárő Perényi Zsigmond szerepe. Báró Perényi Zsigmond a bizottság előtti meghallgatása során előadta, hogy amidőn a miniszterelnök levelét kézhez vette, némileg rossznéven vette, hogy a miniszterelnök, aki őt régóta ismeri ós ismeri a Nemzeti Szövetséget is, amely az ő vezetése alatt áll, egyáltalában feltételezte róluk, hogy ilyen üzelmeket folytassanak, amelyek nemcsak a büntető törvénykönyvbe ütköznek, de homlokegyenest szemben állanak azzal a programmal, amelyet a Magyar Nemzeti Szövetségben annak vezetői évek óta hirdetnek. Nagyon jól tudta, hogy ilyen üzelmek a Szövetségben nem történhetnek, mégis a levél tartalmat közölte Majoros Istvánnal, a Szövetség igazgatójával és Szörtsey Józseffel, a Szövetség ügyvezető alelnökével. Már ez alkalommal az volt a benyomása, hogy Szörtsey többet tud a dologról, mint amennyit elmondani kívánt. Ezek után tovább kutatott ós bizalmasan sike-