Nemzetgyűlési irományok, 1922. XVII. kötet • 1000-1076. sz.
Irományszámok - 1922-1028. A frankhamisítási bűnügy politikai hátterének megvizsgálására kiküldött parlamenti bizottság jelentése eljárásának befejezéséről és eredményéről
136 1028 szám. fordított e célra. 1924-ben a Hans Engel bécsi cégtől 1 millió csehkoronát vett fel s ugyancsak 1924. év decemberében másfél milliárd osztrák koronát, amelyet az akció céljaira fordított, 1925-ben két budapesti cégnél 1.200,000.000 koronát vett fel, amelyből 800 milliót fordított e célra. 1925. év novemberében 250 millió koronát. Mindezen adósságainak konvertálása céljából a Földhitelintézetnél 1925. év végén 53.000 angol fontos kölcsönt vett fel. Nádosy Imre országos főkapitány bekapcsolódása. A bűnügyi iratok és az elhangzott vallomások alapján tényként állapítható meg, hogy a bűnügy részleteibe herceg Windischgraetz Lajos már eljárásának kezdetén beavatta Nádosy Imre országos főkapitányt. Miként herceg Windischgraetz vallomásában kijelenti »talán az első néhány hónaptól eltekintve, állandó összeköttetésben állottam Nádosy val, aki az egész akcióról, annak minden módozatáról és kiviteléről, a tervekről éppen úgy tudott, mint én. Nádosy Imre tudtán kívül és hozzájárulása nélkül semmi sem történt ebben az ügyben. Én Nádosy Imrét ebben az ügyben mintegy hátvédőnek tekintettem, mert úgy véltem, hogy ő mint országos rendőrfőkapitány, hivatali állásával is fedezi az én akciómat azáltal, hogy azt nemcsak, hogy nem akadályozza meg, hanem elősegíti és támogatja.« Maga Nádosy Imre vallomásában beismeri, hogy körülbelül három évvel azelőtt avatta be az ügybe herceg Windischgraetz, azonban az akciót a maga részéről ellenezte. Később azonban az akcióba belement és a herceggel ez ügyben havonkint egyszer-kétszer érintkezett s az akció minden fázisáról tudomással bírt. A Térképészeti Intézet bekapcsolódása. A fentebb előadottak szerint herceg Windischgraetz akciója . elején kőklisékkel kísérletezett, melyek azonban megfelelő eredményre nem vezettek. Amidőn a herceg külföldön a pénzgyártás technikájával kapcsolatban megfelelő szakvéleményt szerzett, szüksége volt olyan emberre, akinek révén terveit tényleg megvalósíthatta. Összeköttetésbe lépett Haits Lajos vezértanácsnokkal, a Térképészeti Intézet vezetőjével, akivel terveit közölve, azok kivitelére megfelelő embert kért. Haits Lajos, aki — miként vallomásában előadja — megszállott területről származó egyén, midőn a herceg előadása alapján meggyőződött arról, hogy ez nyílt, hazafias akció és- nem valami haszonleséssel van egybekötve, akkor, mint annak keresztülvitelére egyedül alkalmas egyént, Gerő Lászlót a Térképészeti Intézet tanácsnokát ajánlotta. Miként Haits Lajos a ny omozás során tett vallomásában előadja: »arról volt szó t. i, egyelőre csak klisét csinálni és a nyomás történt volna valahol Sárospatakon vagy máshol, amint a herceg említette. Tehát csak kliséről volt szó, hogy az átadassék a hercegnek. Azt kérdezte, hogy van-e itt abszolút megbízható ember, ez tehát jellem és tudás tekintetében csak Gerő lehetett«. Tehát legalkalmasabb egyén gyanánt Gerő László, a Térképészeti Intézet tanácsnoka mutatkozott, akit annak hangoztatása mellett, hogy az akció célja önzetlen, nemes és hazafias s hogy a tervezett akciót Nádosy Imre országos főkapitány is ismeri, azzal egyetért, s azt támogatja, a herceg tervének tényleg meg is nyert.
